BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tőkeemelésre készül a NABI

Hat-kilenc hónapon belül tőkeemelést tervez a NABI. A tranzakció oka, hogy a társaság csökkenteni kívánja az amerikai piactól való függőségét, ami új piacok meghódítását jelenti. Az Első Magyar Alap várhatóan tőkeemelés során értékesíti NABI-részvényeinek egy részét, de nem az egész csomagot.

A tegnap megjelent információkat pontosítva Érsek Ákos, a NABI igazgatója lapunknak elmondta, hogy a társaság 6-9 hónapon belül tőkeemelésre készül. A forrásbevonást a stratégiai tervek teszik szükségessé, a NABI ugyanis más piacokra is át szeretné vinni sikeres üzleti modelljét. Rácz András elnök-vezérigazgató a BÉT road-show-ján azt is elárulta, hogy az Első Magyar Alap is megválna részvényeitől. Érsek hangsúlyozta, hogy nem a teljes részvénypakettről van szó, hanem csak egy részéről, amelynek mérete még nem eldöntött.

A társaság számára stratégiai szempontból fontos, hogy mérsékelje az amerikai piactól való függését, ami a cég jellegéből adódóan új piacokon történő megjelenést jelent. Ilyen új piac csak fejlett ország lehet, a kör így az Európai Unió és a Távol-Kelet fejlett országaira szűkül.

A tőkeemelésre azért van szükség, mert a készpénzből történő finanszírozás túlságosan drága lenne, és a tőkeemelés emellett számos előnnyel járna, mind a társaság, mind a részvényesek szempontjából. Érsek Ákos szerint a részvények megnövekedett darabszámából következő felhígulást bőven ellensúlyozza a jövőben bemutatandó üzleti tervek kedvező piaci fogadtatása. Ezenkívül a megemelt jegyzett tőke a közkézhányad növekedését is jelenti, ami kritikus szempont a NABI-részvények tőzsdei szereplésével kapcsolatosan. Érsek Ákos úgy véli, hogy a cég papírjai még mindig jelentős mértékben alulértékeltek, amin a megnövekedett likviditás sokat segíthet, eltűnhet az alacsony közkézhányad miatti diszkont az árfolyamból. További kedvező hír lehet, hogy a tőkeemelést követően az eddigi osztalékpolitika - azaz az osztalék hiánya - is felülvizsgálat alá kerülhet. A tranzakció nagyságát érintően a NABI annyit közölt, hogy 30-40 millió dollár alatt nem érdemes azt végrehajtani.

Az Első Magyar Alap részbeni kiszállásával kapcsolatban joggal merül fel a kérdés, hogy miért akkor adja el részvényeinek egy részét, amikor még nyomott a papír árfolyama? Korábban, 2000 előtt, már többször szóba került a nagytulajdonos kiszállása, az elképzelhető árfolyam akkor azonban a 10 ezer forintos magasságban mozgott, így semmi sem lett belőle. Az EMA jogosítványa egyébként 2003 végéig szól, addigra kell összes NABI-részvényétől megválnia.

Lukács Ádám

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.