A piaci várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a legfontosabb kamatlábakat tegnap az Európai Központi Bank (EKB), a Bank of England, a svéd Riksbank, valamint a svájci nemzeti bank is. Az eurózónában így továbbra is 3,25, Nagy-Britanniában 4, Svédországban 4,25 százalékos az irányadó kamat, Svájcban pedig a 0,75-1,75 százalékos kamatcél maradt érvényben.

Az elemzők lényegében egyetértenek abban, hogy a kamatok felfelé mozdulnak majd el, de ennek időpontjáról meglehetősen eltérnek a vélemények. Wim Duisenberg, az EKB elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján maga is megerősítette, hogy a monetáris szigorítás egyre valószínűbbnek tűnik, de a végleges döntéshez még több információra van szükség.

A jegybankok kivárása elsősorban azzal magyarázható, hogy a gazdasági növekedés Európa-szerte továbbra is meglehetősen gyenge, s nem akarják tovább fojtani az élénkülést a kamatok emelésével. Az infláció növekedésének veszélye ugyanakkor egyre erősebb, s így a piaci szereplők jelentős része augusztus végére már magasabb kamatokat tart valószínűnek. A Reuters felmérései szerint a brit jegybank és az amerikai Federal Reserve esetében viszonylag egyértelműen kamatemelésre számítanak a nyár végéig, az EKB-nál azonban csak az elemzők fele várja a monetáris szűkítést három hónapon belül. (VG)