Visszaszorulnak a devizahitelek
Rendkívül stabilnak értékelte Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a magyar pénzügyi rendszert a Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadvány bemutató sajtótájékoztatóján. A jelentés szerint a devizahitelek az elmúlt évben visszaszorultak, és a hitelezés motorjának szerepét a forint alapú kölcsönök vették át, ami javarészt a forintsáv tavaly májusi kiszélesítésének a következménye. A lakossági hitelállomány a múlt év során folyamatosan bővült, míg a vállalati szektorban a negyedik negyedévben visszaesést tapasztaltak.
Auth Henrik a hiányosságokat taglalva felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai adós-nyilvántartási rendszer még mindig nem a megfelelő szintű, e téren Cseh- és Lengyelország is Magyarország előtt jár. Hasonlóképp probléma, hogy a derivatív termékekről és ügyletekről nem megfelelő a dokumentáció, amire pedig a tavalyi devizaliberalizáció után szükség lenne.
Egyre nagyobb szerep jut a nyugdíjpénztáraknak a megtakarítási formák növekedésében a hazai pénzügyi és értékpapírpiacokon, amelyek azonban meglehetősen konzervatív befektetési politikát folytatnak. A jelentés kiemeli: a bankrendszer hitelezési aktivitásával párhuzamosan a lízingtevékenység is kiugró mértékben bővült, ami arra utal, hogy a hitelintézetek kockázatosabb ügyleteiket lízingcégeikbe helyezik ki.
Ezzel együtt az MNB szerint a bankrendszer tavalyi tevékenységét a kiegyensúlyozottság és a stabilitás jellemezte, a szövetkezeti hitelintézeti szektort azonban még mindig kockázatosnak tekintik. Míg a hitelállomány bruttó hazai termékhez viszonyított aránya emelkedett, addig az összesített GDP-arányos mérlegfőösszeg valamelyest csökkent. Ráadásul a GDP-arányos mérlegfőösszeg számottevően elmarad az Európai Unió átlagától.
Munkatársunktól
