Adták a külföldiek a részvényeket
Immár másfél éve folyamatosan nettó eladók a hazai háztartások a tőzsdén - derül ki többek között a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) az értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlásáról szóló negyedéves jelentéséből. A kisbefektetők számára teljesen mindegy volt, hogy éppen emelkedő, vagy ereszkedő trendben volt a piac, a pénzkivonás a tőzsdéről 2000. év vége óta folyamatos. Az idén június végén mért 5,4 százalékos részesedéssel a hazai háztartások beállították a 2000. márciusi negatív rekordot - az utóbbi öt évben éppen a BUX történelmi csúcsának idején volt, valamint most van a legkevesebb részvény a kisbefektetőknél. Az eladások intenzitása ugyanakkor tovább csökkent: a múlt év végi 14 és az első negyedben regisztrált 12 milliárd után a második negyedben már csak hatmilliárd forint értékben váltak meg papírjaiktól a háztartások. 1998-ban jócskán 10 százalék felett volt a háztartások részesedése, így négy év alatt a felére esett vissza a hazai kisbefektetők befolyása a piacon.
A külföldiek részesedésének változása az index mozgásából már jó ideje előre jelezhető. Ahogy a BUX a májusi csúcs után meredek lejtmenetbe kapcsolt a negyedév végén, s zárt márciushoz képest mínuszban, úgy a külföldiek kezén levő papírok menynyisége is csökkent. A nem rezidensek 21 milliárd forint értékben voltak nettó eladók az első negyed 30 milliárdos vétele után, részesedésük 75-ről 73,4 százalékra csökkent. A tőzsdei folyamatokból úgy tűnik, hogy a külföldiek főképp a Richter és - jóval kisebb mértékben - a Matáv piacán lehettek nettó eladók.
A hazai kisbefektetőktől és a külföldiektől jórészt a hazai biztosítók és befektetési alapok vásárolták meg a papírokat. A biztosítók közel 10, az egyéb pénzügyi közvetítők - nagyrészt az alapok - 15 milliárd forint értékben voltak nettó vevők a részvénypiacon. Összességében a tőzsdei részvények állománya - nagyrészt az árfolyamcsökkenés, csekély részben három papír kivezetése miatt - 286 milliárd forinttal csökkenve, 2801,3 milliárd volt június végén.
Az állampapírpiacon a legnagyobb súlyú szektor, a pénzügyi vállalatok részesedése nem változott a második negyedévben, továbbra is 57,7 százalékos. A szektoron belül azonban érezhetően növelték részesedésüket a kereskedelmi bankok kárára a biztosítók és a befektetési alapok. A külföldiek kezén levő állampapír-állomány is csökkent, viszont csak olyan szerény mértékben (15,8 milliárd forinttal), hogy részesedésük még hajszállal nőni is tudott. A teljes piacon levő állampapír-állomány mintegy másfél százalékkal zsugorodott, 6238 milliárd forintról 6146 milliárdra. A kisbefektetők nem a piaci átlagnál kisebb mértékű csökkenés révén növelték részesedésüket, hanem 8,8 milliárd forinttal nőtt is a kezükön levő állampapír-állomány értéke. Ebben jelentős része lehetett az emelkedő hozamszintnek, az viszont tény, hogy a háztartások részesedésének másfél éves csökkenő trendje tört meg ezzel. (ÁG)
