Jogellenesen vett az Excel
A Csepel 2001. szeptemberi közgyűlésén "utólagos jóváhagyással az eredeti dátum szerint" döntöttek a részvényesek a 120 ezer darab saját részvénynek 450 millió forintos ellenértéken a szingapúri Excel Machine Tools (EMT) Ltd. részére történő értékesítésről. A felek között a szerződés egyébként 2000. december 31-i hatállyal jött létre.
A PSZÁF lényegében arra alapozta döntését, hogy a közgyűlési jóváhagyás nem lehet visszamenőleges hatályú. Így a szerződést - a közgyűlési határozatot részben érvénytelenként értelmezve - a jóváhagyás pillanatától kezdve tekintette érvényesnek.
A szerződés megkötése és a jóváhagyás időpontja között azonban hatályba léptek az új felvásárlási szabályok, melyek alapján az EMT-nek nyilvános vételi ajánlatot kellett volna tennie.
Jogi szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a 2001. szeptemberi közgyűlési határozatot senki sem támadta meg a bíróság előtt. Így a PSZÁF-nek a felvásárlási szabályok megsértésének vizsgálata során a társasági határozat érvénytelenségének tárgyában is állást kellett foglalnia, ami úttörő jelenség a magyar joggyakorlatban. Az eljárásban azonban nem lehetett volna dönteni a felvásárlási szabályok megsértéséről a közgyűlési határozat érvényességének értelmezése nélkül.
A képet tovább színesíti, hogy a részbeni érvénytelenség esetében az egész szerződés csak akkor dől meg, ha azt a felek az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Kérdéses azonban az, hogy a Csepel közgyűlése a szerződésnek a jóváhagyás pillanatától kezdődő érvényességéről és hatályosságáról döntött volna-e. Pontosabban még inkább kérdéses az, hogy az igazgatóság ilyen tartalmú indítványt napirendre tűz-e.
A felügyelet kétségtelenül a befektetők érdekeinek szem előtt tartásával járt el, viszont nem lenne meglepő, ha az EMT a határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezné. Ebben az esetben egyébként elvi jelentőségű döntés születne arról, hogy a PSZÁF milyen körülmények között és milyen mélységig vizsgálhat egy a bíróság hatáskörébe tartozó kérdést.
