Újra drágul a nyersolaj
A világ legnagyobb felvevőpiacán, az USA-ban az elmúlt héten több mint 3 százalékkal apadtak és ezzel immár másfél éve nem tapasztalt mélyre süllyedtek a kereskedelmi nyersolajkészletek a rekord közeli benzinfogyasztás nyomán. Az amerikai kőolajintézet (API) jelentése újabb lendületet adott a tőzsdei nyersolajáraknak, amelyeket már Washington tervezett Bagdad elleni katonai fellépése is szilárdítottak. (Irak a Közel-Kelet negyedik legnagyobb olajtermelője.) Londonban a szeptemberi szállítású brent nyersolajkeverék barrelenkénti ára így tegnap délelőtt már meghaladta a 26 és fél dollárt.
Az emelkedő trendet erősítheti az OPEC kőolajkartell jövőbeni kínálati politikájával kapcsolatos bizonytalanság. A világexport mintegy kétharmadát ellenőrző szervezet főtitkára, Alvaro Silva ugyanis tegnap a Reuters tudósítójának cáfolta, hogy a 11 éves mélypontra csökkentett napi termelési összkvóta negyedik negyedévi emeléséről folytatnának előzetes megbeszéléseket. Szerinte egyelőre elhamarkodott a kérdés felvetése, az árak ugyan jelenleg szilárdak, ám még nem tudni, meddig. (Az OPEC-olajok barrelenkénti jelzőára a hét elején már túllépte a 22-28 dolláros célsáv közepét.) Az ipari országok globális olajkészletei tudniillik még mindig meghaladják az ötéves átlagszintet. A tagországok szakminiszterei a szeptember 19-ei oszakai soros ülésükön döntenek az utolsó háromhavi kínálatukról. Ám ha nem erősödik fel a készletek fogyása, akkor a tőkepiacok jelenlegi pangása, valamint a világgazdaság közeli fellendülésére vonatkozó kétségek lehet, hogy a kvóták további befagyasztására ösztönzik őket.
Az év végi kínálatszűkével kapcsolatosan felerősödő piaci aggodalmakat az sem gyengítette különösebben, hogy Oroszország nyersolajkivitele 24, olaj-termékexportja pedig 5,6 százalékkal nőtt az első fél évben a múlt év hasonló időszakához képest. Sőt, a nyugat- és a közép-európai országokba a tavalyinál 7,7 százalékkal több, öszszesen 72,1 millió tonna, azaz napi átlagban 2,92 millió barrel nyersolajat szállítottak az első hat hónapban. (Az nem derült ki, hogy az Oroszországon keresztül továbbított kazah és azeri olaj mennyiségét is tartalmazza-e az adat.) A teljes orosz export 88,8 millió tonnát, azaz napi 3,6 millió barrelt ért el, ám a külföldi elemzők szerint ennek egy része is később Nyugatra kerül.
A fenti hivatalos orosz vámjelentés mindazonáltal már nem okozott meglepetést a tőzsdéknek, ugyanakkor a moszkvai kormány és az OPEC közötti újabb tárgyalások híre felvetette annak lehetőségét, hogy Oroszország a téli hónapokban esetleg ismét korlátozza a kivitelét. Igaz, Moszkvában nem tettek semmiféle konkrét ígéretet arra, hogy az idei első fél évhez hasonlóan a jövőben újra együttműködnek a kartellel.
