A kötvényekben bíznak jobban

Az elmúlt hónapokban világszerte tapasztalt részvénypiaci bizonytalanság, a kiszámíthatatlanul, de többségében csökkenő módon változó árfolyamok a befektetők jelentős részét alternatív utak választása felé irányította. A legtöbb esetben tőkepiaci libikókaként funkcionáló kötvény- és részvénypiacok közül így mostanság a legtöbb pénzember életében az előbbi jelenti az elsődleges mozgásteret: a stabil gazdasági környezettel jellemezhető időszakokhoz képest nagyságrendekkel nőtt az adósságlevelek forgalma az európai tőzsdéken is.

A kereskedési volumen látványos növekedése természetes módon nem hagyta érintetlenül a kötvényektől elvárt hozamok szintjét sem. A hozamcsökkenés - illetve árfolyam-növekedés - elsősorban a hozamgörbe egyébként is volatilisebb rövid oldalát érintette, de csökkenő megtérüléssel számolhat az is, aki 10 év feletti lejáratú kötvényben tartja a pénzét. A német kormány által kibocsátott, 2004-ben lejáró, 4 százalékos fix kamatozású adósságleveleket hétfőn 3,39 százalékos belső megtérülési rátával forgalmazták, ami augusztus eleje óta a legalacsonyabb érték. Ugyancsak csökkent az elmúlt napokban a decemberi határidős kontraktusok hozamszintje is, ami azt mutatja, hogy a befektetők várakozásai szerint a gazdaság teljesítményében jelentősebb változások legkorábban a jövő év elejétől várhatóak.

Az üzleti élet legfrissebb hírei messzemenőkig alátámasztják ezt a vélekedést. A múlt héten napvilágot látott bizalmi adatok újabb mélypontról tudósítottak, a munkanélküliség Franciaországban és az unió teljesítőképességének egyharmadát adó Németországban is rekordot döntöget, az elemzőintézetek és pénzügyi világszervezetek többsége pedig jelentősen visszavett az idei és a jövő évre vonatkozó növekedési prognózisából. A gazdasági rehabilitáció lelassulását jelző elemzői konszenzusnak köszönhetően mindinkább nőni látszik a lehetősége egy újabb kamatcsökkentésnek az Európai Központi Bank (EKB) részéről. Ezt a lépést sürgetik a legfrissebb feldolgozóipari statisztikák is, melyek a termelékenység jelentős visszaeséséről tanúskodnak. Egy esetleges kamatvágás eloszlathatja a kötvényhozamok növekedésétől való spekulatív félelmeket, és a tőke jelentős részét továbbra is az állampapírpiacon tarthatja.

Az EKB természetes félelme az infláció elszabadulásától azonban keresztülhúzhatja ezeket a számításokat. Az elemzők egy csoportja ettől függetlenül fundamentális okokra hivatkozva már most is a részvénypiacnak szavaz bizalmat. Érvelésük szerint még az év vége előtt erősödni fog a vállalatok teljesítménye, ezzel együtt pedig javul papírjaik értékelése is.

Ettől függetlenül a történelmi adatsorok egyértelműen azt támasztják alá, hogy idén az járt jól, aki minél nagyobb súlyt adott portfóliójában a kötvényeknek. A befektetők által legszélesebb körben használt kötvénypiaci indexek, a JP Morgan indexei azt mutatják, hogy az eurózóna országaiban kibocsátott papírokkal stabilan 4-5 százalékos pozitív hozamot lehetett elérni az év eleje óta, miközben az európai részvényindexek komoly mélyrepülést vittek véghez.

Ráadásul az eurózóna még viszonylag gyenge megtérülést produkált például a brit kötvényekhez képest. Az eurózónán kívüli papírok esetében persze figyelembe kell venni, hogy a devizaárfolyamok változása is befolyásolta a közös európai pénzben kimutatott hozam nagyságát.