Csúcson az amerikai búza ára

Chicagóban szerdán (tonnára átszámolva) 142 dollárra emelkedett a decemberi szállítású búza ára, amire 1997 szeptembere óta nem volt példa. Az újabb, több mint 3 százalékos napi drágulást elsősorban az USA-beli aratást hátráltató esőzésekkel magyarázzák, ami tovább ronthatja a még lábon álló tavaszi búza minőségét. A tavaszi vetéseknek eddig csak nagyjából 6 százalékát aratták le az elmúlt ötéves 80 százalék körüli átlaggal szemben.

Ám az összességében már 34 százalékos idei áremelkedés az aszálykárokra vezethető vissza, amelyek nyomán nagymértékben csökkentek az észak-amerikai, ausztrál és kínai termésbecslések. Az USA után a második legnagyobb búzaexportőr ország, Ausztrália például már az előző idénybelinél 46 százalékkal kisebb terméssel számol az októbertől januárig tartó aratáskor. Az ugyancsak a nagy szállítók közé tartozó Kanada idei búzatermelése pedig 25 százalékkal apadhat.

A Német-, Olaszországot és Ausztriát sújtó esőzések és áradások nyomán az Európai Unió meghatározó párizsi tőzsdéjén (Euronext) is tonnánként mintegy hét euróval magasabb a búzaárszint a nyár elejinél, ám még mindig mintegy húsz dollárral elmarad az észak-amerikaitól. Németország ugyan várhatóan 8,3 százalékkal kevesebb búzát arathat a tavalyi 22,8 millió tonnához képest, de Franciaországban jó kínálat ígérkezik, mint ahogyan Lengyel- és Oroszországban is.

Mindenekelőtt ez utóbbi nyomhat sokat a latban. Oroszország ugyanis, nemrég a világ egyik legnagyobb importőre, az idén várhatóan csaknem megkettőzi a búzaexportját, amely elérheti a tízmillió tonnát. Ezért még olyan országokba is szállíthat, ahonnan korábban jelentős tételeket vásárolt. A Reuters által idézett orosz mezőgazdasági miniszterhelyettes, Anatolij Mihajlov szerint például Kanada 8,12 millió USA-dollár értékben kíván orosz búzát importálni.

A tízmillió tonnás moszkvai elképzelést mindazonáltal helyi szakértők kétlik a korlátozott kikötői kapacitások miatt. Ehelyett inkább a nyolcmillió tonnás összgabona-kivitelt tartják megvalósíthatónak. Még akkor is, ha a vasúti szállítási tarifákat csökkentik az észt és ukrán exportkikötőkig.

Moszkvában a szokásosnál hamarabb kezdődött aratásnak köszönhetően immár összesen mintegy 85 millió tonnás gabonatermésre számítanak, ez 8 millióval több, mint a korábbi hivatalos becslés. A helyi kereskedők szerint a learatott termés elérheti a 91 millió tonnát is. A kormány ebből 2,5 millió tonnát kíván felvásárolni hatmillió rubelért a belső tartalékképzés és az igen nyomott árak szilárdítása végett.

Ukrajna is háromról ötmillió tonnára szeretné növelni az Európai Unióba irányuló gabonaexportját, ezen belül főleg a takarmánybúzáét és -árpáét. Brüsszelben ugyanis a héten bejelentették, hogy 5,42 euróról zéróra csökkentik a gyenge minőségű búzára kivetett importvámot.

A magyar búzaexport kilátásai emiatt továbbra sem túl jók, és szeptember 15-től már az EU-n kívüli szállításokhoz igényelhető tonnánként 1500 forintos támogatás is megszűnik. Mindazonáltal ezen a héten egy jelentős üzleti hír okozott némi pezsgést. Hazai gabonakereskedőktől származó értesülés szerint Törökország egyebek között 40 ezer tonna magyar búzát is vásárolt egy hamburgi cégen keresztül. Az elmúlt hónapokban heti átlagban mindöszsze hétezer tonna magyar búza hagyta el az országot, így a mostani kötés rekordnak számít. A sikerben állítólag komoly szerepet játszott, hogy a kért 12,5 helyett 13,5 százalékos fehérjetartalmat tudott garantálni a szállító. (GI)