Az íreken már nem múlik
A várakozásoknak megfelelő "igen" eredmény született a szombati ír népszavazáson. Az írek beleegyezésével elfogadták a nizzai szerződést, így felgyorsulhat a kelet-közép-európai országok uniós csatlakozása.
A hazai kötvénypiacon a kedvező hír szakértők szerint aligha vált majd ki komoly hozamcsökkenést, mivel az árfolyamokba már régen beépült a várakozás. Általános véleménynek számított a népszavazás előtt, hogy valójában csak egy kedvezőtlen eredmény mozgatná meg jobban az állampapírpiacot, az is természetesen negatív irányba.
Egy hónappal korábban még volt némi kockázati prémium a hazai hosszú papírok hozamában, de furcsamód az éppen a belföldi befektetők pesszimizmusát tükrözte. A külföldi elemzők szinte kivétel nélkül meg voltak győződve arról, hogy az írek megszavazzák majd a nizzai szerződést. A hazaiak egy része azonban az éppen nem túl biztató makroadatok mellett az ír népszavazást is kockázati tényezőként kezelte. Ez az euroszkeptikus hozzáállás azonban a döntés közeledtével gyorsan eltűnt a hozamokból, így a szombati szavazást megelőző kereskedési napokon nem is volt nagy mozgás a kötvénypiacon. A hét végén még inkább úgy állt a helyzet, hogy csak egy "nem" válthat ki számottevő hatást a hozamokra. Természetesen egy kisebb hozamcsökkenés elképzelhető az elkövetkező napokban, ami gyakorlatilag az írek döntésének nyugtázását jelentené, de önmagában a szavazás eredménye nem valószínű, hogy tovább serkentené a hozamcsökkenést a hazai állampapírpiacon. Ahhoz olyan belföldi árfolyam-alakító tényezők javulására lenne szükség, mint a bértárgyalások eredménye és a költségvetési hiányt érintő kedvező változások. Ezek hiányában az elemzők nem számítanak nagyobb hozamcsökkenésre a piacon.
Magyarország európai uniós csatlakozásával kapcsolatban az idén még egy fontos fejlemény várható: az agrártámogatások tárgyalása decemberben. Amennyiben ott is számunkra kedvező eredmény születik, az felgyorsíthatja a csatlakozást és egyben a konvergenciát is az állampapírpiacon. Ezen a téren lenne mit behoznia a hazai állampapíroknak, az utóbbi hónapokban ugyanis jelentős mértékben tágult a különbség (spread) a magyar és német - és azzal együtt a magyar és lengyel, illetve cseh - hozamok között is, aminek pedig a konvergencia előrehaladtával előbb-utóbb teljesen el kell tűnnie. A régión belül a magyar papírok nyújtják a legvonzóbb befektetési lehetőséget, ezért a konvergenciasztorinak még van kifutása - elsősorban a hozamok csökkenése szempontjából - a térségben, de ez nem az ír népszavazás eredményétől gyorsul majd fel, az csak egy szükséges eleme.
Várhatóan a forint árfolya-
mára sem gyakorol majd jelentős hatást az írek kedvező döntése. Nemzeti fizetőeszközünk az elmúlt időszakban is stabilan tartotta magát, így amennyiben nem ugrik meg jelentősen a magyar piacra irányuló tőkebeáramlás, nem valószínű, hogy különösebb mértékben erősödne a forint. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a Magyar Nemzeti Bank sem feltétlenül szeretne a jelenlegi szintnél sokkal erősebb forintot, mivel az inflációs cél eléréséhez ez is elegendő.
