Megint olcsóbb a nyersolaj
Londonban a múlt heti több mint egydolláros csökkenés után tegnap délelőtt is fél dollárt meghaladóan esett a decemberi szállítású brent nyersolaj barrelenkénti ára. Az Irak elleni közeli amerikai katonai akció esélye ugyanis tovább gyengült, miután Washingtonban Colin Powell külügyminiszter kijelentette, hogy az USA számára fontosabb az olajtermelő közel-keleti ország leszerelése, mint a meglévő bagdadi rezsim megdöntése, tehát az ENSZ Biztonsági Tanácsában hajlik az azonnali ultimátumot ellenzőkkel kötendő kompromisszumra. Mindez azért érdekes, mert az elemzők barrelenként 3-5 dollárra becsülik a háborús prémium mértékét a nyersolaj világpiaci áraiban.
A brent még jelenleg is közel 40 százalékkal drágább, mint az év kezdetén volt, amiben a kőolajkartell kezdeményezte újabb termelői kínálatkorlátozás is fontos szerepet játszott. A világexportból közel kétharmaddal részesedő OPEC az idén januártól már 11 éves mélypontra csökkentette a napi termelési összkvótáját, és ezt a legutóbbi szeptemberi miniszteri értekezletén is változatlanul hagyta. Akciójához az első fél évben több független exportőr is csatlakozott, összesen csaknem félmillió barrel nyersolaj piaci kivonását ígérve. Ennek áremelő hatása még úgy is érezhető volt, hogy a világ második legnagyobb olajszállítója, Oroszország tavasztól már ismét fokozatosan bővítette a kivitelét, és a kartell maga is lényegesen túllépte a termelési felső korlátot.
Az OPEC-miniszterek legközelebb decemberben tárgyalnak a kínálati politikáról, többek között megvitatva a szervezet második legkisebb termelője, Algéria 50 százalékos kvótaemelési kérelmét. Az összkínálat hivatalos növelése mindazonáltal még mindig kétséges, hiszen az árak egyelőre nem lépik tartósan túl a 22-28 dolláros célsáv felső határát.
A kőolajkartell nigériai elnöke, Rilwanu Lukman többek között azzal védelmezi a mostani magasabb világpiaci árszintet, hogy különben elmaradnának a jövőbeni kereslet kielégítéséhez szükséges fontos fejlesztési beruházások. Szerinte mintegy 190 milliárd dolláros összberuházás kell ahhoz, hogy a globális napi termelési kapacitások 2010-ig elérjék a 89, illetve 2020-ig a 106 millió barreles szintet. Az elemzők úgy vélik, hogy a jelenlegi napi 76 millió barrel körüli összigény mintegy 40 százalékkal bővül a következő 20 év során.
