Nem aktuális a Mol-eladás

A Mol Rt. rendkívüli közgyűlése nagy többséggel jóváhagyta, hogy a cég igazgatósága a következő három év során saját hatáskörben döntsön akár nyílt, akár zártkörű alaptőke-emelésről a jelenlegi jegyzett tőke 25 százalékáig. Az ÁPV Rt. aggályait a túlságosan sok jogosítványt kapó Mol-vezetéssel kapcsolatban egy olyan megoldással oszlatták szét, mely pontosan definiálja egy esetleges kibocsátás felté-

teleit. Az ÁPV Rt. ugyanis ? vélhetően a Mol vezetésével egyeztetve ? olyan alapszabály-módosítási javaslattal rukkolt elő, mely szerint zárt körben kibocsátott részvényeket csak százmilliárd forint feletti saját tőkével bíró olajipari vállalat papírjainak részvénycsere, vagy részvénnyel fizetés útján történő megszerzésére fordíthatja a Mol. Az újonnan kibocsátott Mol-papírokat csak a céltársaság vagy annak tulajdonosa jegyezheti le.

Zártkörű kibocsátás esetén ? a korábban bejelentett terveknek megfelelően ? C sorozatú papírokat ad el a Mol, a konstrukció révén az ÁPV Rt. számára biztosított jogok nem változnak.

A közgyűlésen a társaság vezetése ismét hangoztatta a felhatalmazáskérés alapvető okait. Ha Molnak egy esetleges akvizíció során közgyűlési jóváhagyást kellene kérnie, vagy nyilvánosan kellene papírokat kibocsátania, az versenyhátrányba hozná riválisaival szemben. Egyrészt a konkurensek nagyobb rugalmassága növelné azok esélyeit egy tenderen, másrészt komoly tárgyalások idő előtti nyilvánosságra kerülését is okozhatja egy közgyűlés összehívása, vagy nyilvános kibocsátás bejelentése. Mint ismert, az OMV-nek például már egy éve van a Mol igazgatósága által elnyert jogokhoz hasonló hatásköre. A Molban közel 10 százalékkal rendelkező osztrák cég egyébként némi meglepetésre igennel szavazott a kérdésben.

A Mol közgyűlése személyi kérdésekről is döntött, az új kormány által teljesen lecserélt ÁPV-vezetés ? ahogy az ilyenkor lenni szokott ? új vezetőket delegált. Az igazgatóságba a vagyonkezelő javaslata alapján bekerült a jelenlegi kormányhoz kötődő dr. Simóka Kálmánné, Akar László és dr. Kemenes Ernő (az ÁPV három tagot delegálhat). A vagyonkezelő és a Mol-vezetés közötti jó viszony nemcsak abból érzékelhető, hogy az olajcég menedzsmentjében semmiféle változás nem történt a kormányváltás óta, hanem abból is, hogy az ÁPV által delegálható három fő mellé az igazgatóság javaslata alapján beszavazták Kamarás Miklóst, az ÁPV Rt. vezérigazgatóját is. A zártkörű tőkeemelésről a 11 igazgatósági tag közül legalább kilencnek személyesen kell igennel szavazni a kibocsátás jóváhagyásához.

A felügyelőbizottságba új tagként Kupa Mihály, Oláh Lajos, John I. Charody és a Slovnaft-vezér Slavomir Hatina került, valamint dolgozói képviselőként Bognár Piroska. A közgyűlés megválasztotta könyvvizsgálónak az Ernst & Youngot, melynek az eddigi auditor Arthur Andersen a leányvállalata lett.

A közgyűlést követő sajtótájékoztatón Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az állami tulajdonban levő 25 százalékos Mol-részvénycsomag eladása nem aktuális. (Az értékesítést elvileg már a 2000-ben elfogadott privatizációs törvény lehetővé tette volna.) Mivel a Fidesz vezetői (élen a volt miniszterelnökkel) a szakértőknek meglepetést egyáltalán nem okozva azonnal csípőből tüzeltek az ÁPV Rt. csütörtökön kiadott középtávú elképzelései közül a Mol-pakett eladására, a vagyonkezelő is közleményt adott ki pénteken. Ebben megnyugtatják az ellenzéki vezetőket, hogy feleslegesen aggódnak az állami vagyon elherdálásáért ? a koncepciót a kormány még nem tárgyalta, végrehajtásához pedig a parlament által jóváhagyandó törvénymódosításokra is szükség van.