Kényszerpályán a jegybank
A Magyar Nemzeti Bank tegnap november 19-i hatállyal 50 bázisponttal csökkentette irányadó alapkamatát. A hivatalos indoklás szerint a kamatcsökkentést a forint erősödése tette lehetővé. A 2003. és 2004. év végére kitűzött inflációs célok az MNB szerint 238-242 forintos euróárfolyam mellett elérhetők, bár a monetáris tanács legutóbbi állásfoglalásában 4,6 százalékos inflációs becslés szerepel, és akkor már 238 körül mozgott az árfolyam. A várható piaci reakciókról sokat elmond, hogy az MNB közleményét követően tovább erősödött a forint, a hároméves állampapír-piaci hozam pedig száz bázisponttal állt pénteki szintje alatt.
A jegybankra több oldalról is egyre nagyobb nyomás nehezedett. A Pénzügyminisztérium már több ízben jelezte, hogy gyengébb forintot szeretne, az exportorientált vállalatok pedig szinte megállás nélkül panaszkodnak. Tegnap Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke is úgy nyilatkozott: a jegybanknak engednie kellene a jövő évre meghirdetett inflációs céljából, mert az már ellentétes a magyar vállalkozások érdekeivel.
Forián Szabó Gergely, a CA IB alapkezelője szerint a jegybank döntése nem konzisztens a monetáris tanács egy héttel korábbi szigorú hangvételű állásfoglalásával. S úgy tűnik, nem illeszthető az inflációs célkitűzések közelmúltbeli kommunikációjába sem.
Inkább az feltételezhető, hogy a jegybank a kamatérzékeny tőke okozta rövid távú árfolyammozgásokra reagál, s a spekulációt kívánja mérsékelni. Ehhez azonban nem elegendő az 50 bázispont, a jelenlegi magas kamatkülönbözet mellett ugyanis ilyen mértékű csökkentés csak olajat önthet a tűzre. A szakértő úgy véli, amennyiben nem sikerül viszszafogni a külföldi tőkebeáramlást, a forint könnyen elérheti a sáv szélét. Barcza György, az ING Bank makroelemzője úgy látja, a piac már beárazta a kamatcsökkentést. A szakértő szerint az MNB a forint árfolyama miatt rákényszerült erre a lépésre, és inkább a múlt héten hibázott azzal, hogy nem akkor csökkentett. Az pedig megint más kérdés, hogy a jegybank hitelességét számottevően rontotta a monetáris tanács pesszimista állásfoglalását egy héttel követő 50 bázispontos kamatcsökkentés. Barcza szerint sem lesz elegendő ez a mérték ahhoz, hogy a forint erősödését megállítsa vagy megfordítsa. Könnyen a cseh és szlovák jegybankhoz hasonló spirálba kerülhet az MNB: a piacra ugyanis a kamatcsökkentési várakozások miatt nagy mennyiségű tőke áramlik, amelynek árfolyamnövelő hatását a jegybank folyamatos kamatcsökkentéssel igyekszik megállítani. Az egésznek pedig az lehet az eredménye, hogy az említett országokhoz hasonlóan 150-200 bázisponttal alacsonyabb kamatszint alakul ki viszonylag rövid idő alatt.
