Meglóduló életbiztosítások

Tavaly októberig 20,8 százalékkal nőttek a biztosítók élet ági díjbevételei az előző év hasonló időszakához viszonyítva a Mabisz adatai szerint. Ezen belül a befektetési egységhez kötött életbiztosítás (unit linked) bevételei 25,5 százalékkal emelkedtek. Az egyszeri díjas konstrukciók bevétele 34,4 százalékkal bővült a 2001. évi visszaesést követően, a folyamatos fizetésű konstrukcióknál egyenletes volt a növekedés.

A unit linked életbiztosítás díjbevétele tavaly 27 százalékkal emelkedett a Generali-Providencia Biztosítónál, s mint Paál Zoltán, az élet ág osztályvezetője fogalmazott, az előzetes számok alapján az egész piacon hasonló trend érvényesülhetett.

A unit linked életbiztosításon belül a rendszeres díjú konstrukció stabilan nő, ám az egyszeri díjas szinte egyedül az OTP-Garanciánál mutatott növekedést. (Az egyszeri díjas termék az összdíjbevétel több mint 70 százalékát adja az OTP-Garanciánál, szemben a 21 százalékos piaci átlaggal.) Az ügyfelek "elpártolása" a tőkepiaci lejtmenethez köthető, hiszen ez a termék jóval érzékenyebb a tőzsdei változásokra, mint a rendszeres díjú.

A piac bővülése nem mindenhol volt tetten érhető: a piac harmadik legnagyobb szereplője, a Mébit unit linked életbiztosításokból származó díjbevétele 18 százalékkal, 3,638 milliárd forintra mérséklődött - mondta Rajnai Tamás ügyvezető igazgató. Mindeközben a hagyományos életbiztosítások növekedést mutattak. A társaság a unit linked mellett a hagyományos életbiztosításokra is igyekszik koncentrálni az idén.

A piacvezető ÁB-Aegon Biztosító tavalyi adatokkal még nem rendelkezik. Bartók János, az élet ág vezetője elmondta: azt érzékelték, hogy míg a folyamatos díjfizetés esetén nőttek a díjbevételek, addig az egyszeri díjasnál visszaestek.

A unit linked életbiztosítások hozama elérte a benchmarkokét, ám az más kérdés, hogy ezzel mennyire elégedettek az ügyfelek - fogalmazott Bartók János. A befektetési alapokkal versenyképes tudott maradni ez a konstrukció az elmúlt évben is - mondta Paál Zoltán, s bár a költségeik nagyobbak, a biztosítási kockázat, illetve az adókedvezmény pluszt jelent az ügyfél számára. A befektetési alap hozamával történő összehasonlítást azonban több elem is elhomályosítja, így például a két konstrukcióra vonatkozó eltérő portfóliókorlátok, a költségek, a különböző "cél-", és az adókedvezmény mértéke - tették hozzá a piaci szereplők. Csodák persze nincsenek, így egy kötvényportfólióval sem tud jobb hozamot elérni az ügyfél unit linked életbiztosítás esetén, mint ha ugyanilyen típusú befektetési alapba fektetné pénzét - magyarázta Kovács Zsolt, az ING Investment ügyvezető igazgatója. A pénzpiaci és kötvényalapoknál a tavalyi átlagos hozam 9 százalék körül mozog, ám 2-5 százalékpontos különbségek is lehetnek (azaz a hozam 7-12 százalék között is szóródhat) az egyes biztosítótársaságok hozamai között. A részvényeket tartalmazó eszközalapok esetében ennél nagyobb a szórás, hiszen 10 százalék feletti hozamot is realizálhatott valaki, ám veszteséget is.

Az életbiztosítás az idén is húzóágazatnak tekinthető, s ezen belül a befektetéshez kapcsolódó életbiztosítások volumene is erőteljesen nő - hangsúlyozta Paál Zoltán, aki szerint a unit linkednek nem csupán az a lényege, hogy az ügyfél kiválaszthatja a számára szimpatikus konstrukciót, hanem hogy rugalmasabb, átláthatóbb, mint a hagyományos életbiztosítási termék.

Az idei kilátásokat illetően optimista Maják Viktor, az Union Biztosító marketingigazgatója. A unit linked szerződések megugrása mellett szólhat az adókedvezmény év eleji kedvező változása, illetve a piackutatási adatok, amelyek a megtakarítási hajlandóság növekedését prognosztizálják. Maják Viktor a folyamatos díjú konstrukciótól vár elsősorban emelkedést 2003-ban, s az Union is ezen a téren igyekszik teret nyerni. Az Union unit linked díjbevételei 2001 szeptember-2002. szeptember között 35,4 százalékkal nőttek, míg ezen belül a folyamatos díjú termékeké 230 százalékkal. (FB)