Nincs reálkamat a bankbetéteken

A jegybanki kamatmérséklést követő kereskedelmi banki csökkentések hatására 4-5 százalékos kamatszintek alakultak ki a lekötött betéteknél, ami a korábban megszokott 8-9 százalékos kamatok mellett sokkolóan hathat. A magánszemélyeknek azonban csak csekély része jut el odáig, hogy alternatív, illetve kockázatosabb befektetési formákat keressen. Az emberek többsége csak azt látja, hogy jelentősen levitték a bankbetétek kamatait, s elgondolkodhat azon, ezen a szinten érdemes-e megtakarítania. Tavaly szeptemberre a nettó banki megtakarítások mindenesetre már a GDP 0,7 százalékára csökkentek az egy évvel korábbi 1,1-ről, azaz a bankok nettó hitelezővé váltak a lakosság felé.

A jegybanki kamatcsökkentés és az állampapír-piaci hozamesés miatt a kereskedelmi bankoknak alkalmazkodniuk kellett a kialakult piaci környezethez. Jelenleg azonban nagy a bizonytalanság a piacon, s sokan már most arra számítanak, hogy ha lecsillapodtak a kedélyek, kamatemelésre kerülhet sor - mondta Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzési központjának igazgatója.

Az első emelést a CIB Bank lépte meg. A pénzintézet mától a 6 és 12 hónapos futamidő esetében 61-76 bázisponttal emelte a betéti kamatot, igaz, közben a rövidebb futamidőknél újabb 1 százalékpontot vágott. Várhatóan a pénzintézetek a piac hektikusságának csökkenésével módosítják majd kamataikat.

Hosszabb távon a betéti kamatok emelkedésére számít Aczél Gábor, a Magyar Külkereskedelmi Bank lakossági és kis- és középvállalkozói üzletágának igazgatója. Véleménye szerint a csökkenő megtakarítási kedv a forintpiacon forráshiányhoz vezet majd, ami kamatemelésre ösztönzi a bankokat.

A fejlett piacgazdaságokkal ellentétben Magyarországon a kamatcsökkentések után a bankbetétesek várhatóan nem fogják részvényekbe fektetni a pénzüket - mondta Vojnits. A kamatemelési várakozások miatt az emberek arra számítanak, hogy a bankok előbb-utóbb emelnek, ezért kivárják ezt az időszakot. A megtakarítóknak reális alternatíva lehet még a közvetlen állampapír-vásárlás is. Azonban várhatóan a megtakarítások szerkezetében nem lesz nagyobb átrendeződés. Vojnits hozzátette: ugyanakkor folytatódik a lakosság eladósodása, hiszen az alacsony kamatok előre hozott vásárlásokra ösztönözhetnek. Aczél Gábor is aggasztónak tartja a megtakarítási kedv csökkenését. Véleménye szerint a betételhelyezők úgy élik meg, hogy reálkamatuk nulla, ami a megtakarítási kedv további lanyhulásához vezet. Az igazgató szerint a megtakarítók a bankbetétek terhére nem fognak az értékpapírok felé fordulni. A tőzsdével már sokan megégették magukat, az állampapíroknál pedig hasonló hozamesés következett be, mint a bankbetéteknél, ezért ez a megtakarítási forma sem lesz vonzó. Ugyanakkor feléledhet az érdeklődés az ingatlanok iránt, s tovább nőhet a kereslet az állami támogatású lakáskölcsönök felé.

Általános tendencia, hogy a kamatok esésével párhuzamosan a befektetési alapokban lévő megtakarítások profitálnak. Elég csak az MNB tavaly novemberi, illetve legutóbbi kamatvágásaira gondolni, ami jelentősen megdobta a kötvényalapok hozamát, s kisebb mértékben a pénzpiaci alapok is profitáltak belőle. A mostani kamatcsökkentéseket követően azonban a lekötött pénzek felszabadulásakor, illetve az alapokba érkező új pénzek elköltésekor a befektetési alapoknak sincs több lehetőségük - mutatott rá Fatér Gyula, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke.

Az állampapírokkal sem lehet most vonzó hozamokat elérni, hiszen minden a mélyben van, amibe a pénzpiaci, illetve kötvényalapok invesztálni tudnak - magyarázta Holtzer Péter, az OTP Alapkezelő vezérigazgatója. A pénzpiaci alap számára sincs komoly kitörési lehetőség, hiszen az állampapíroknál, az ON kamatoknál, s a bankbetétnél is mind leestek a kamatok. Így rövid távon szignifikáns különbség nem lesz az állampapíralapok, illetve a bankbetétek hozama között. Az év egészére nézve azonban jobban járhatnak már a jegytulajdonosok, a magánszemélyek zöme azonban nem így gondolkodik. A többség azt látja, hogy az elmúlt három hónapban mekkora hozamot termeltek ezek az alapok, s az elkövetkező három hónapban is ennyit várnak el tőlük. Így félő, hogy amint az alapokhoz átpártolók rájönnek arra, hogy a hozamok mégsem ekkorák, ez kivonási hullámot is indukálhat.

A magánszemélyeket a mostani betéti kamatesés arra is ráébresztheti, hogy rugalmasabb formát kell választaniuk befektetéseiknek - jegyezte meg Fatér Gyula. A tavaly novemberi kamatvágást követően jelentős összegek érkeztek a befektetési alapokba, hiszen a magánszemélyek azt látták, hogy a kamatesésből profitálnak. A részvényalapok jelentősége egyedül a betéti kamatok drasztikus esése miatt nem értékelődik fel, ám elkezdődhet az a folyamat, amikor is a befektető az alacsony kamatok láttán lassan kezd elmozdulni a kockázatosabb konstrukciók felé. Ezzel párhuzamosan az ingatlanalapok is kezdenek vonzóbbá válni - tette hozzá Fatér Gyula. Holtzer Péter is úgy látja: a részvényalapok szerepe megtakarítási szempontból relatíve felértékelődött. Ám eddig a pontig csak egy szűk réteg jut el. (FB-LJ)