Veszélyeztetett olajkapacitások
A világ (Irak és Venezuela nélkül) gyorsan mozgósítható nyersolajtermelő kapacitástartalékait napi 2-2,5 millió barrelre becsülik Washingtonban, amelyek döntő többsége az OPEC egyéb orszá-gaiban, mindenekelőtt Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben található. (A számításnál a hiányzó venezuelai szállítások helyettesítése okán megnövelt februári termelési előrejelzések feletti kapacitásokat vették figyelembe.) Az OPEC-miniszterek legközelebbi soros értekezlete ugyan csak március 11-én esedékes, ám az ár/termelés mechanizmusuk alapján akár hamarabb is dönthetnek egy újabb kvótaemelésről. A kartell jelzőára ugyanis a január 12-i ülés óta is folyamatosan jóval a 22-28 dolláros célsáv felett mozog.
A készlethírek akár megnyugtatók is lehetnének, ha a jelzett többletkapacitások zöme nem Irak tőszomszédságában lenne. Ám ha a küszöbönálló Irak elleni háború átcsapna a határokon (Bagdad kuvaiti ellencsapással fenyegetőzik), vagy bármi módon gátolná a tengeri szállításokat, akkor az Öböl-régió jelenlegi exportja is veszélybe kerülhet.
Ez esetben maradnak a 26 tagú OECD - az energiapolitikájukat összehangoló Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által azonnal hozzáférhető - állami és kereskedelmi tartalékai, amelyekből végszükség esetén akár napi 12,9 millió barrel nyersolaj is felhasználható az első hónapban. Ez több mint Szaúd-Arábia, Irak és Kuvait együttes kínálata.
Ráadásul az USA 1973-ban létesített stratégiai olajtartalékai (SPR) a múlt év végén már rekordmagasságot, közel 600 millió barrelt értek el, és immár alig százmillióval maradnak el a maximális kapacitásuktól. A világ legnagyobb energiafelvevője mintegy napi 17 millió barrel nyersolajat igényel, amelyből 9-10 milliót importál.
Az viszont alighanem csak hosszabb távon csökkentheti a globális olajellátással kapcsolatos kockázatokat, hogy Oroszország, a világ második (Szaúd-Arábia után) legnagyobb exportőre további kínálatbővítést tervez. Így 2010-ig mintegy 20 százalékkal - napi kilencmillió barrelre - kívánja növelni a termelését. Az előrejelzések szerint már az idei első negyedévben meghaladhatja a nyolcmillió barrelt. Ahhoz ugyanis, hogy az orosz (beleértve a Kaszpi-tengeri tranzitolajat) export tovább nőjön, bővíteni kell a szállítási kapacitásokat. Vannak nagyszabású elképzelések, ám ma csak annyi biztos, hogy még az év vége előtt megindulhat az orosz export az Adria-csővezetéken is, kezdetben maximum napi 100 ezer barreles mennyiségben.
Ennél nagyobb (mintegy napi 300 ezer barreles) és főleg gyorsabb kapacitásnövelés érhető el, ha a moszkvai kormány eleget tesz a mai ésszerűsítési kérésnek, miszerint a két orosz exportolajfajtát a jövőben kombináltan exportálhassanak az állami csőrendszerben. Az urál típusú olajat így a zsúfolt Barátság vezetékről részben átirányíthatnák a szibé-riai könnyűolaj exportjára épített, ám részben kihasználatlan vezetékre, amely a fekete-tengeri Tuapszéban végződik. (GI)
