Aktívabb lett a kockázati tőke

A kockázati tőkét szabályozó törvény átdolgozására várhatóan a második fél évben kerülhet sor, s a pénzügyi kormányzat kedvezően áll a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) javaslataihoz, hogy a hazai bankokat, nyugdíjpénztárakat és biztosítókat jobban ösztönözze a kockázati és magántőkealapokba történő befektetésekre - mutatott rá Zombory Viktória, az MKME stratégiai és jogalkotási bizottságának elnöke. Az Európai Unióban a nyugdíjpénztárak átlagosan 25 százalékos szeletet hasítanak ki a kockázati tőkebefektetésekben, ezzel szemben hazánkban ez az arány nulla. A hazai források részesedése a kockázati tőkealapokban mindössze 5 százalék, szemben az EU 66 százalékos átlagával. Fontos, hogy olyan jogi környezet alakuljon ki, hogy a hazai intézményi befektetők hatékonyabban részt vállalhassanak - mondta Zombory.

A GDP-hez viszonyítva tavaly 0,25 százalék körüli arányt képviselt a kockázati és magántőke-befektetések volumene hazánkban, ám ez eléri az európai átlagot. A régió többi országa közül még mindig hazánkban a legnyitottabbak a kormányzati szervek, hiszen például Lengyel- és Csehországban egyenesen megtiltották a nyugdíjpénztárak számára, hogy kockázati tőkebefektetéseket eszközöljenek - jegyezte meg a bizottság elnöke. A fokozott érdeklődést jelzi, hogy a múlt héten Brüsszelben rendezett kockázati tőkekonferencián, amelyet az EU-hoz csatlakozó országok szakemberei és kormányzati döntéshozói számára rendeztek, a magyar szervek képviseltették magukat a legnépesebb csapattal.

Az EU-csatlakozás során még fontosabb szerepe lesz a közép-európai, köztük a magyarországi kockázati tőkésekre a vállalkozások fejlesztésében, hiszen a menedzsment szakértelme mellett a lehetőségek kihasználásához tőkére is szükség lesz - magyarázta Zombory Viktória. Az első negyedév tükrében mindenesetre már most 2002-nél jobb évre van kilátás. Míg tavaly 120 millió euró értékű kockázati és magántőke-befektetésre került sor, addig az év első három hónapjában már 100 millióhoz közelített ez a szám. Ez alapvetően két nagyobb tranzakciónak, a Vivendi Hungary megvételének és egy pénzügyi szolgáltatócégben történő 20 millió euró feletti fejlesztő tőkeberuházásnak köszönhető. Az elmúlt évben a kivásárlások aránya kétharmadot tett ki, s az idén is hasonló trenddel számol Zombory Viktória. Elsősorban azokban a szektorokban számít tranzakciókra, amelyeket a globális átstrukturálás jobban érint, ilyen például a távközlési, a kábeltelevíziós, illetve a médiaágazat. Ezen esetekben ugyanis a jól működő társaságokat általában külső tényezők miatt adják el, leggyakrabban azon okból kifolyólag, hogy az anyacég a hitelterheit csökkentse.