Az értéktőzsdék világszerte gazdasági élénkülést jeleznek előre. A frankfurti DAX elérte a 3600 pontot, amire legutóbb 2002 augusztusában volt példa, a tengerentúli Dow Jones és a japán Nikkei index pedig 14 hónapos csúcsot mondhat magáénak. Jövőre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) immár mintegy 4 százalékos gazdasági bővülést valószínűsít a világban a stagnálás után. Ez jóval kedvezőbb adat, mint amivel néhány hónappal korábban számoltak az elemzők, ráadásul a vállalati profit-előrejelzések is számottevően javultak.

Kelet-Közép-Európa tőzsdéi sem maradtak le a nagy részvénypiacoktól, ráadásul a Budapesti Értéktőzsde is kezd felzárkózni a régió többi tagjához. A BUX az elmúlt egy hónapban közel 12 százalékkal emelkedett és áttörte a 9200 pontot, amire utoljára több mint három évvel ezelőtt volt példa. A blue chipek teljesítményét honorálják a régióba visszaszállingózó befektetők, s a lendületet az ország amúgy romló gazdasági teljesítménye és a pénzügyi botrányok sem tudták megtörni.

Ezzel párhuzamosan a forint is emelkedésnek indult: június eleje óta először 255 forinton is született kötés az euróra. Egyes vélemények szerint ugyanakkor a hazai fizetőeszközt ma kizárólag az állampapírpiac támogatja, fundamentális tényezők alapján annak erősödése nem indokolható. (A külföldi befektetők kezében lévő állampapír-állomány jelenleg történelmi csúcson áll.) A reálgazdasági folyamatoktól elszakadó árfolyampálya pedig veszélyek forrása lehet.

Cikkeink a 9. és a 10. oldalon