Vonzó a Balkán olajpiaca
Egyszerre startoltak az osztrákok, a magyarok és az oroszok a Balkánon, de az utóbbiak talán esélyesebbek a térség olajpiacának uralására az internetes üzleti magazin szerint. Elsőként Vlagyimir Putyin orosz elnök lépett, megszervezve, hogy országának két olajóriása, a Lukoil és a Jukosz is induljon a görög Hellenic Petroleum megszerzéséért induló vetélkedésben. A görög társaság egyik értékét az adja, hogy a Szalonikiből a szkopjei Okta finomítóig vezető olajvezetéke meghosszabbítható a dél-szerbiai Nis és Koszovó városig. Nem sokkal a Hellenic-tender után a szlovéniai Petrol üzemanyag-forgalmazó a Tyumen Oillal, a harmadik legnagyobb orosz olajtársasággal állapodott meg harmadik országok piacain való együttműködésről.
Élénk a mozgás a Közép-Balkánon is. A horvát kormány felkínálta az INA 25 százalékát plusz 1 részvényét, mint ismert, a Mol Rt. lett a befutó. S bár a Molt a szakma mindig is az INA fő esélyesének tartotta, az Economist Online szerint az oroszok nem hagyják annyiban, hogy az INA-ért folyt vetélkedés mostani eredménye meghatározza a térségbeli későbbi erőpozíciókat. A Tyumen mellett - amelynek inkább Szerbiában jók az esélyei -, a horvátországi tárolóérdekeltségekkel rendelkező Lukoil, sőt a Jukosz is lehet végül az INA többségi tulajdonosa. A Jukosz az összekötött és megfordított irányú Barátság és Adria olajvezetéken át tervez olajat szállítani a horvátországi Omisalj kikötőbe. A Lukoil balkáni erőssége főként Bulgáriára összpontosul, ám mivel tavalyi nemzetközi tevékenysége összességében veszteséges volt, elemzők szerint nem erőlteti a horvátországi terjeszkedést. Ugyanakkor még elemzi a román állami olajtársaság, a Petrom - szeptember 19-én lejáró - privatizációs tenderének feltételeit. A cég több egysége is érdekli a Romániában már jelen levő Lukoilt.
A bosnyák olaj- és olajtermékpiacot az év végéig eladandó Bosanski Brod finomító látja el. A Tyumen ígérkezik befutónak, amely nemrég stabil olajellátást ígér a bosnyák cégnek. Ám gond lehet abból, hogy a környező finomítók együttes kapacitása már ma is több annál, mint amennyi terméket a térség piaca fel tud venni. Az együtt mintegy 16 millió tonnás kínálattal szemben 15 millió tonnás kereslet áll.
