Hiányzik a méltányosság
Ki van szolgáltatva a bankoknak az, aki lakáshitelre szorul. A szerződéskötéskor tetemes költségek terhelik, állnia kell az elbírálás, a közjegyzők, illetve gyakorta az ingatlanbecslők díjait. Kiadásait növelheti a közvetítő fizetsége, mégis az jár jól, aki ilyet is igénybe vesz, merthogy legalább hozzáértő segíti a procedúrában - fejtette ki Dietz Gusztávné, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) pénzügyi szakértője. Az ügyfelek többsége nem érti igazán, mi áll azokban a blankettaszerződésekben, amelyeket aláír. Legfeljebb gyanítja, mivel járhat, ha a bank a hitel fedezeteként szolgáló ingatlan értékét a ténylegesnél jóval alacsonyabb összegben határozza meg.
Ha az adós nem fizeti a törlesztést, a bank elárverezi házát, lakását, és levonja a tartozás öszszegét. Súlyos árat fizethet mulasztásáért, egyébként teljesen jogszerűen. Akkor sem jár jobban, ha a pénzintézet - mivel megteheti - eladja követelését egy követelésbehajtó cégnek. Az OFE panaszirodáján járt olyan ügyfél, aki - bár számítása szerint lerótta tartozását - évek óta hadakozik ilyen céggel. Dietz Gusztávné szerint az kifejezetten visszaélés a hitelkérő kiszolgáltatott helyzetével, ha a bank - biztosítékokra, ügyfelei érdekeire hivatkozva - a jelzálog-hitelezés részeként vételi jogot is kiköt. Az ingatlant - a szerződésben rögzített alacsony áron - továbbadva az utcára juttathatja adósát. Nagy baj - mondta a fogyasztóvédelem szakértője -, hogy a banki működésből teljesen hiányzik a méltányosság.
Az OFE-nál különösen az elmúlt években szaporodtak meg a pénzügyi szolgáltatások miatti fogyasztói panaszok. A befektetési ügyektől a biztosítási és a kártyavezetési észrevételekig a lehető legváltozatosabb gondokkal keresik meg a szervezetet, ahol úgy látják: a pénzintézetek csak addig szolgáltatók, amíg meg nem nyerik maguknak az ügyfelet. Ha azonban annak problémája támad, "feljebbvalóként", már-már hatóságként kezelik a hozzájuk fordulót. Dietz Gusztávné úgy véli: a fogyasztó legalább kellő tájékoztatásra jogosult, de ezt sem kapja meg a pénzintézetektől. Gond az is, hogy nincs igazi gazdája a panaszoknak. Az OFE szerint elsősorban a PSZÁF lenne erre hivatott, onnan azonban - többnyire hatáskör hiányára hivatkozva - a fogyasztóvédelmi békéltetőtestülethez kerülnek át az ügyek. E fórumot - és a panaszost - viszont sokszor arra sem érdemesíti a pénzintézet, hogy megjelenjen és tárgyaljon a megoldásról.
