Papírforma szerinti Pb-közgyűlés
Papírforma szerinti eredménnyel zárult a Postabank és Takarékpénztár Rt. tegnapi, rendkívüli közgyűlése: az összes meghirdetett napirendi pontban - ha nem is az eredetileg meghatározott sorrendben - a vártnak megfelelő döntés született. Király Júlia, a leköszönő igazgatóság elnöke bevezetőjében úgy vélekedett: a másfél évvel ezelőtti célkitűzést teljesítették, hiszen értéknövelten adják át a hitelintézetet új tulajdonosának. Emlékeztetett arra, hogy a Postabankot - Közép-Európa egyik legértékesebb hitelintézeteként - könyv szerinti értékének 2,7-szeresén adták el, és az Erstével történő egyesülést követően Magyarország egyik legnagyobb lakossági bankja jön majd létre.
A közgyűlés elfogadta a bank vezetőtestületeinek feltételes lemondását, illetve jóváhagyták az új felügyelőbizottság és igazgatóság névsorát is. (Az új vezetőtestületek a pénzügyi zárást, vagyis a vételár még hátralévő részének átutalását és a részvények átruházását követően kezdik meg működésüket: a zárás tervezett időpontja december 16.) Érdekes fejlemény, hogy a vezetőtestületek tagjai ingyen látják el a Postabankkal kapcsolatos teendőiket. Ez alól csak az igazgatóság két tagja, Szivi László és Rudnay János képez kivételt, ők évi 4,8 millió forintos díjazásban részesülnek. Az igazgatóság és az fb tagjainak megbízatása a megválasztó közgyűléstől számított harmadik évet lezáró rendes közgyűlésig tart.
Döntöttek a részvényesek az alapszabály módosításáról is: a változtatások következtében - az osztrák és német hitelintézetekre jellemző gyakorlattal összhangban - a felügyelőbizottság hatásköre jelentősen kibővül, többek között az igazgatóság tagjait is e testület választja meg és hívja vissza, illetve megállapítja díjazásukat is. Az alapszabály egyes pontjaival kapcsolatban kisrészvényesi észrevételek is érkeztek. Az egyik kisrészvényes például a részvénysorozathoz kapcsolódó jog hátrányos megváltoztatásának eljárási módját kifogásolta. A módosított alapszabály szerint a változtatáshoz az érintett részvényosztály legalább háromnegyedes többségű nyilatkozata szükséges: a részvényes szerint viszont az, hogy az írásbeli nyilatkozattételnél 20 nap után megadottnak kell tekinteni a részvényes hozzájárulását akkor is, ha a nyilatkozat nem érkezik meg - az akadozó információáramlás miatt -, hátrányosan befolyásolja a kisrészvényesek érdekérvényesítő képességét.
