Bázel: lemaradásban a bankok
Szomorú eredménnyel zárult a KPMG 38 ország 294 hitelintéze-tében végzett felmérése arról, hogyan állnak az új bázeli tőkemegfelelési szabályokra való felkészülésben. A világ bankjainak több mint fele - köztük a magyar hitelintézetek nagy része - még csak a helyzetértékelés fázisában tart: tíz százalékuk még a munkacsoportok felállításán fáradozik, míg alig 8 százalékuk jutott el a folyamat egyik legnehezebb eleméig, a hitelkockázatokkal kapcsolatos megoldások teszteléséig és hitelesítéséig. A többieknek alig három évük maradt a lemaradások pótlására, mivel a határidőt 2007-ben jelölték meg. Nem túl biztató a helyzet a magyarországi hitelintézeteknél sem: sokuk még iránymutatásra vár az anyabanktól.
A Bázel II. célja, hogy a tőkemegfelelési szabályok és a nemzetközi beszámolókészítési standardok összhangba kerüljenek, ezért tartalmazza a szavatolótőke számításának módját, a felügyeleti jelentések és a nyilvános közzététel szabályait. Legfőbb előnye, hogy lehetővé teszi a hatékonyabb kockázatkezelést a hitelkockázatok és a működési kockázatok területén: javítja a hitelkockázatok tőkekövetelmé-nyeinek számítását, illetve előírja, hogy a bankoknak mennyi tőkéjük legyen működési kockázataik fedezésére. A megcélzott rendszer tekintetében azonban nem egységes a kép. A bankok fejlettebb rendszert kívánnak bevezetni a hitelkockázatok terén, de ennek előkészítésével előrébb is tartanak.
A bankok alapvetően kedvezőnek értékelik a követelményeket, a többség egyetért azzal, hogy hatékonyabbá válik majd a hitelezési és működési kockázatok kezelése. A Bázel II. jó alapot teremthet a kockázatkezeléssel kapcsolatos fejlesztésekhez, de a bankok előtt álló legfőbb akadály a bázeli projekt költségvetése. A hitelintézetek felénél a tervezett költségek ugyan nem haladják meg az egymillió dollárt, de előfordul a 40 millió dolláros projektterv is.


