Pörög a jegybanki aranybiznisz, nem csak vásárolják, hanem el is adják a nemesfémet
Az aranyat válságok idején az egyik alapvető menedékeszköznek tartják, ami nem csak a befektetők, hanem az országok jegybankjainak figyelmét is magára vonja, amint azt az elmúlt évek jegybanki aranyvásárlásai mutatják. A nemesfémet azonban nem csak vásárolják, hanem el is adják a központi pénzintézetek, általában akkor, amikor likviditásra van szükségük. 2026-ban Lengyelország áll az élen az aranyfelhalmozásban: eddig több mint 20 tonnával növelte tartalékait, ami idén eddig a legnagyobb bővítés a jegybankok között – írja az Origo.
Fotó: PX Media
Az aranyügyletek listáját eddig Lengyelország vezeti
A lap által közölt összesítés szerint Lengyelország mögött Üzbegisztán és Kazahsztán áll a mennyiség tekintetetében legnagyobb aranyügyleteket bonyolító országok listáján. A két ország szereplése nem véletlen: folytatják a közép-ázsiai gazdaságokra jellemző, stabil aranyfelhalmozási trendet. A feburárig tartó jegybanki aranykészlet-változásokat az alábbi táblázat összegzi (a nettó változás a vásárolt és értékesített készlet – amennyiben volt – egyenlege):
| Ország | Nettó változás (tonna arany) |
|---|---|
| Lengyelország | 20,23 |
| Üzbegisztán | 16,48 |
| Kazahsztán | 6,51 |
| Malajzia | 4,98 |
| Csehország | 3,36 |
| Kína | 2,18 |
| Kambodzsa | 1,69 |
| Indonézia | 1,51 |
| Szerbia | 0,99 |
| Fülöp-szigetek | 0,46 |
| Salvador | 0,29 |
| Szingapúr | 0,20 |
| Málta | 0,12 |
| Mongólia | 0,08 |
| Egyiptom | 0,06 |
| Katar | 0,02 |
| Mexikó | -0,02 |
| Fehéroroszország | -0,05 |
| Kirgizisztán | -1,07 |
| Bulgária | -1,88 |
| Törökország | -8,08 |
| Oroszország | -15,55 |
A globális tartalékkezelésben fordulópontot jelentett, amikor 2022-ben mintegy 300 milliárd dollárnyi orosz jegybanki eszközt befagyasztottak az orosz-ukrán háború kitörését követően. Ennek hatására Kína és több közép-ázsiai ország felgyorsította aranyvásárlásait, mivel az arany olyan tartalékeszköz, amely kívül esik a külföldi kormányok hatáskörén.
A devizatartalékokkal ellentétben az arany nem tartozik idegen joghatóság alá, ami különösen vonzóvá teszi egy bizonytalan geopolitikai környezetben. Kisebb vásárlók, mint Kambodzsa és Szerbia, szintén fokozatosan növelik aranykitettségüket.
A másik oldalon Oroszország és Törökország a legnagyobb nettó aranyeladók 2026-ban:
- Oroszország aranytartaléka főként 2002 és 2025 között épült fel 1900 tonna feletti vásárlással a mostani szintre. Oroszország esetében a mostani eladások a növekvő költségvetési nyomásra utalnak, amelyet a háborús kiadások és a szankciók együttesen okoznak.
- Törökország aranytartalékainak csökkentése ezzel szemben főként belpolitikai gazdasági intézkedésekhez kapcsolódik, beleértve a líra stabilizálására irányuló lépéseket és a belföldi aranykereslet kezelését. Törökország hosszú évek óta küzd a magas inflációval és a nemzeti fizetőeszköz gyengülésével.
További részletek az Origo összeállításában olvashatók.
