Gyorsan eldőlhet a BÉT sorsa

Már február 19-én egyesülhet a Budapesti Árutőzsde és a Budapesti Értéktőzsde, amennyiben az utóbbi részvényesei a két hét múlva tartandó közgyűlésen igent mondanak a tegnap benyújtott módosító javaslatokra. A január közepén megjelent eredeti közgyűlési napirendhez képest döntő változás, hogy a szavazás az árutőzsdei tevékenység és a 25 százalékos Keler-részesedés átvételéről és nem csak annak előkészítéséről szólna. Így az indítványok elfogadásával - a szükséges PSZÁF-engedély megszerzése után - létrejöhet a közös parkett.

Egy másik indítvány szerint a tőzsde alapító okiratának módosításával sort kerítene a tulajdonosi részesedést tíz százalékban korlátozó szabály eltörlésére is. Az eredeti rendelkezések szerint ugyanis sem közvetlenül, sem közvetett módon nem bírhat senki ennél nagyobb szavazati joggal vagy részesedéssel a BÉT-en. A szabály enyhítésére egyébként már az előző közgyűlésen is történt kísérlet, ám az végül több tulajdonos ellenállásán megbukott, noha ez sokak szerint ellenkezik a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásaival is. Változhat a börze igazgatótanácsának kinevezési rendszere is: egy módosító indítvány ugyanis az eddig a tulajdonosok háromnegyedes többségéhez kötött procedúrát egyszerű többségi egyetértésre kívánja változtatni. A személyi kérdések közé emellett felkerült az új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok választása is - természetesen a régi delegáltak visszahívása mellett.

A tízszázalékos szavazati megkötés eltörlése minden jelenlegi tulajdonos érdeke, a mostani merev szabályozás ugyanis lényegesen rontja a befektetők kiszállási esélyeit - mondta el egy a beadvány mögött álló nagyrészvényes. Ha új, szakmai érdeklődő tűnne fel a BÉT potenciális kérőjeként, a jelen megkötöttségek miatt legfeljebb közvetítőkön keresztül - illegálisan - tudna érdemi befolyást szerezni a börzében, erre viszont az igazán komoly intézmények vélhetően kevésbé hajlanak. Az indítványozó szerint a részvényesek jobb érdekképviseletét szolgálja a vezető tisztségviselők delegálását módosító javaslat is. A tervezgetés helyett konkrét integrációs döntéseket sürgető javaslatok elfogadásakor pedig - a PSZÁF legfeljebb 180 napos engedélyezési eljárása után - már tavasszal elindulhat a kereskedés az új, közös parketten.

A tízszázalékos maximum eltörlését üdvözölte Matthias Kunsch is, aki a 11,56 százalékos részével a legnagyobb BÉT-tulajdonosnak számító HVB Bank vezérigazgatója. Véleménye szerint a még törvénymódosítás nélkül elérhető 33 százalékos limit is a mostaninál tisztább helyzetet teremtene a tulajdonosi struktúrában. Mivel a jelenlegi szabályozás meglehetősen könnyen kijátszható, annak létjogosultsága legalábbis megkérdőjelezhető.

A hazai tőkepiac és ezzel együtt a Keler Rt. tulajdonosi struktúrájának módosulása viszont veszélyeket rejthet magában. Ezért a bank, mint szakmai, hosszú távú befektető a rövidebb távon gondolkodó pénzügyi befektetők ellensúlya kíván lenni, így nem elsősorban a majdani osztalékban érdekelt - magyarázta Matthias Kunsch. Ez indokolta azt is hogy a közelmúltban a bank többször is növelte BÉT-részesedését. Nem értette ugyanakkor, hogy a többi hazai hitelintézet miért ilyen érdektelen az ügyben.