Növekvő díjtételek az alapoknál
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A befektetési alapokhoz kapcsolódó díjtételek nem elhanyagolható tényezők, s úgy tűnik, az Európai Unión belül is vannak eltérések. A legkisebb kiadások a német befektetőket terhelik - derül ki a londoni Fitzrovia International összesítéséből. A kontinens harmadik legnagyobb piacán minden 10 ezer euró befektetett tőke után 139 eurót tesznek ki a díjtételek, ami kedvezőbb, mint ha Olaszországban vagy Luxemburgban fektetne be a magánszemély. Az előbbi országban 194, az utóbbinál 217 euróra rúgnak a költségek, s érdekes módon éppen Luxemburg az a hely, ahol a kontinens alapkezelőinek zöme "székel", mintegy 1,2 trillió dollár értékű alapot kezelve.
Mivel igen erős a piaci koncentráció Németországban - három alapkezelő, köztük a Deutsche Bank 60 százalékos szeletet mondhat magáénak -, ez mérsékli a disztribúciós költségeket. A díjak azonban nőhetnek - vélik a szakemberek -, hiszen az alapkezelők bővítenék az eladási hálózatukat, s ez egyéb társaságok bevonásával is járhat. Egy másik tendencia is megfigyelhető Németországban: a Deutsche Bank kinyitotta értékesítési hálózatát az "idegen" befektetési alapok előtt. Ez pedig jól jön az olyan tengerentúli alapkezelők, mint például a Fidelity Investments számára, amely Európában kívánja erősíteni pozícióit.
A befektetési alapokra rakodó költségek szerte Európában nőttek az elmúlt egy évben. A német részvényalapoknál a tavaly májusi 1,35 százalék helyett immáron 1,39-os díj terheli az ügyfelet, míg Olaszországban 1,88-ról 1,94 százalékra, Nagy-Britanniában pedig 1,60-ról 1,66 százalékra nőttek a költségek. A luxemburgi részvényalapok sem jelentettek kivételt: 2,04-ról 2,17 százalékra emelkedtek a díjtételeik.
Az alapkezelői díjak Magyarországon általában magasabbak, mint az EU-ban. Ez különösen igaz a pénzpiaci és a kötvényalapokra. Amíg a kamatszint magas, a költségnek nincs különösebb hatása az alap teljesítményére - mutatnak rá a piaci szereplők. Ám a kamatlábak mérséklődése már éreztetheti hatását. A pénzpiaci és a részvényalapoknál a letétkezelői díj is meghaladja a nyugati szintet, ami az alacsony hatékonyság és a szolgáltatás terén való verseny hiányának jele lehet. Az EU-csatlakozás után a külföldi szereplők által generált nagyobb verseny azonban rákényszerítheti a magyar szereplőket ezen díjak csökkentésére - teszik hozzá.
