Tovább esett a forint
Jelentősen gyengült a forint árfolyama az euróhoz képest: a nyitáskor még 265,50-ről délre már 267 forint fölé került a kurzus. A forint vesszőfutása már második napja tart. A nemzeti valutát gyengítő spekuláció oka, hogy a kormány várhatóan nem lesz képes elég gyorsan csökkenteni a költségvetés hiányát, és ezzel kitolódhat az euróövezeti csatlakozás dátuma. A szerdán napvilágot látott, az elmúlt kilenc évben példa nélküli 218,6 milliárd forintos januári deficit a csatlakozó országok között rekordmagasnak számít, s ezért a külföldi invesztorok számára attraktív kamatok ellenére sokakat elriaszt. Elisabeth Gruie, a BNP Paribas londoni devizapiaci stratégája szerint a magyar fiskális politika számai nem sok jót ígérnek az elkövetkező néhány hónapra. Mindezek hatására délután a forint árfolyama a 266-277-es sávban mozgott. A régiót övező bizonytalanságok miatt a zloty is gyengült, a szerdai 4,81-es kurzus a nap második felére 4,83-ra esett.
Kevesebbet ér a dollár is: a tegnap reggeli 1,2540-ről 1,2620-re változott az euró árfolyama. A hét végén sorra kerülő tampai G7-csúcstól már egyre kevesebben várnak előrehaladást. A szakértők a hét elején még szinte biztosra vették, hogy a gyenge dollár és ennek hatására az európai, illetve japán vállalatok vészesen romló export-versenyképessége az érdekelteket lépésre készteti.
A hét második felében azonban a döntő többség úgy véli, John Snow amerikai pénzügyminiszter nem tesz semmit a dollár értékvesztésének megállításáért. A japán jegybank ugyanakkor még több jen intervenciós eladását tervezi nemzeti valutájának mesterséges gyengítéséért. Haruhiko Kuroda, Koidzumi miniszterelnök tanácsadója szerint Európának kamatcsökkenéssel és a gazdasági növekedés serkentésével kellene válaszolni a kihívásra, ám az Európai Központi Bank tegnap - inflációs nyomás híján - nem változtatott a 2 százalékos irányadó kamaton. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök szintén szót emelt az exportot mindjobban veszélyeztető euróerősödés ellen, és az árfolyamok stabilizálására szólította fel a legfejlettebb ipari országokat.
