Átalakul-e a biztosítási piac?

A szomszédos tagországokban bejegyzett biztosítók szolgáltatásai már itthon is elérhetők lehetnek Magyarország uniós csatlakozását követően. A szolgáltatások szabad áramlásának köszönhetően a kötelező biztosítás olcsóbb lehet, ha külföldi társaságoknál kötjük: ez különösen a szlovák és a szlovén biztosítókra lehet igaz.

Lapunk által megkérdezett szakértők szerint az osztrák társaságokhoz már nem érdemes szerződni az uniós csatlakozást követően. Ennek egyik oka, hogy a biztosítási díjak nagyságrendekkel magasabbak Ausztriában, mint Magyarországon. A gépjármű-biztosítási díjak közötti szakadéknyi különbség azzal magyarázható, hogy a javítási munkálatokért mintegy 80 százalékkal kérnek többet nyugati szomszédunk szervizeiben. Míg nálunk átlagosan 15 eurót kell fizetni egy óra munkáért, addig Ausztriában 70-et.

Persze nemcsak a magyar autótulajdonosok szerződhetnek külföldi biztosítóhoz, hanem fordítva is. A határon átnyúló biztosítások felkínálásának azonban csak az elvi lehetősége nyílik meg, gyakorlati megvalósíthatósága csekély - mutatott rá Maják Viktor, az Union Biztosító marketingvezetője. Ennek oka egyrészt, hogy a külföldre ácsingózó biztosítóknak számos adminisztrációs követelménynek kellene megfelelniük. A magyarországi kötelezőbiztosítási-piacra betörni kívánó társaságoknak például be kellene jelentkezniük a Belügyminisztérium központi adatbázisába, hozzá kellene járulniuk a biztosítók központi káralapjához, és az országban ügyfélszolgálatot kellene nyitniuk. Másrészt, a társaságoknak nyelvi és kulturális különbségekkel kellene szembesülniük.

Ráadásul a magyar biztosítóknak azért is ésszerűtlen kiterjeszteni tevékenységüket más tagországokba, mert a hazai piac még telítetlen, és a biztosítás számos lehetőséget tartogat belföldön. Ezt támasztja alá az a számadat, miszerint hazánkban a biztosítások mindössze 3 százalékát teszik ki a GDP-nek, az unióban ezzel szemben átlagosan 5-8 százalék ez az arány - tette hozzá Maják Viktor.

A biztosítók tömeges átvándorlása már csak azért sem valószínű, mert várhatóan csak kevés társaság él azzal a lehetőséggel, hogy szolgáltatásait a határon túl is elérhetővé tegye - véli Sulok Zoltán, a GKI elemzője. A nagy külföldi biztosítók tulajdonosai ugyanis Magyarországon is jelen vannak, az azonos tulajdonban lévő cégek pedig nem kívánnak versenyezni egymással.

Ennél is többről van szó, hiszen a biztosító számára önpusztító lenne egy olcsóbb díjú biztosítással átmenni egy drágább szolgáltatási környezetbe, vagy onnan fogadni ügyfeleket - teszi kerekké a képet Sipos József, az Allianz-Hungária ügyvezető igazgatója. A társaságoknak ugyanis a kárban érintett ország élet- és árszínvonala, valamint törvényi követelményei szerint kell fizetniük. Ráadásul olyan addicionális költségeket is vállalniuk kellene, mint például a szerződések megfelelő nyelvű változatának elkészítése. Ha ugyanis egy külföldről származó fehérneműhöz kötelező magyar nyelvű használati utasítást mellékelni, akkor a biztosítási szerződéseknél sem lehet más a helyzet. Sipos József úgy véli, a túl alacsony díjak egyébként is gyanakvásra adhatnak okot. Az olcsó biztosítás ugyanis valószínűleg silányabb szolgáltatási minőséget takar.