Bővülő fogyasztóvédelmi szabályok
Május elsejétől már aligha lesz elegendő a közérthető, egyértelmű és részletes tájékoztatás, ha a biztosítási ügynök vagy alkusz különféle biztosítási termékeket ajánl az ügyfélnek. A május 1-jén életbe lépett Bit. értelmében a magánszemélyeket - többek között - arról kell tájékoztatni, hogy a díjat milyen időkö-zönként és módon kell fizetni, mi pontosan az a biztosítási esemény és mikortól datálódik, amelyre szól, a szerződés milyen esetekben szűnik meg, milyen feltételekkel lehet felmondani a biztosítást, illetve a biztosító mikor mentesül a kárkifizetés alól. Az életbiztosítási szerződésekre vonatkozó fogyasztóvédelmi szabályok bővülése értelmében tájékoztatni kell az ügyfelet a szerződés időtartamáról és a biztosítási összegről, valamint arról, hogy a biztosító pontosan mit szolgáltat, s nem utolsósorban évről évre az érvényes adójogszabályokról. Emellett azt is dokumentálni kell, hogy a biztosító vagy független biztosításközvetítő a szerződéskötést megelőzően felmérte-e az ügyfél igényeit, s ennek ismeretében tette-e meg végső ajánlatát. Ugyancsak az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódik az a módosítás is, amely szerint a - többnyire az idősebb korosztálynál - megkövetelt orvosi vizsgálat eredményeit az ügyfél is megismerheti.
Új elem a Bit.-ben, hogy az életbiztosítást kötött magánszemély 30 napon belül meggondolhatja magát, azaz minden további következmény nélkül felmondhatja a szerződést, s persze a pénzt is visszakapja. Visszaélésekre okot adhat ez - vélekednek egyes piaci szereplők, annak ellenére, hogy a szerződés felsorolja, a biztosító milyen tételeket vonhat le az addig befizetett díjból. Idesorolható az adminisztrációs költség, az orvosi vizsgálat kiadása, ám, ha ezen tételekre nem nyújt fedezetet az ügyfél által addig befizetett biztosítási összeg, akkor extra befizetést nem kérhetnek. A 30 napos határidejű felmondás leginkább a befektetési egységekhez kötött, úgynevezett unit-linked biztosításoknál jelenthet gondot, ahol a befektetési elemek árfolyamváltozásának függvényében egy hónapon belül jelentős változások mehetnek végbe a biztosított számláján. Egy nagyobb zuhanás viszszaváltásra ösztönözheti az ügyfelet, ám ekkor aligha kapja vissza a teljes befizetett öszszeget, ez esetben is csupán az adminisztrációs és kockázatelbírálási költségekkel csökkentett értékre tarthat igényt. Ha már szó esett a unit-linked biztosításokról, május elsejétől a biztosítónak folyamatosan tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, hogy a díjtartalékát milyen instrumentumba fektette, illetve mennyi a befektetések aktuális értéke.
A Bit. módosításával némileg változott a biztosítási szerződések idő előtti felmondására vonatkozó paragrafus is. Eszerint az életbiztosítási szerződésnél - kivéve a maradékjoggal nem rendelkező kockázati életbiztosításokat, illetve az életbiztosítási ágba tartozó baleseti, és betegségi kiegészítő biztosításokat - a biztosító évente legalább egyszer köteles írásban tájékoztatni ügyfelét az életbiztosítási szerződése szolgáltatási értékéről, aktuális visszavásárlási értékéről és a visszajáró többlethozam jóváírásának mértékéről.
A piaci szereplők ugyan nagyobb átrendeződésekkel, tömeges szervezetátalakításokkal nem kalkulálnak az uniós csatlakozást követően, új fióktelepek felbukkanásával - ha csak csekély mértékben is, de - számolni kell. A Bit. értelmében ilyen esetekben a kockázatvállalás helye szerinti nyelven (azaz Magyarországon értelemszerűen magyarul) kell kiállítani a szerződést, ám a biztosított kérésére ettől el lehet térni. A szerződés fontos eleme ez esetben az is, hogy egy esetleges jogvita során mely ország bírósága jár el, illetve mi a bírósági eljárás nyelve.
A Bit. módosítási folyamata azonban korántsem zárult le ezzel, májusban a parlament újabb változtatásokról dönt, amelyben többek között pontosítják a biztosításközvetítők regiszterére vonatkozó részt, ezt a korábbinál részletesebben szabályoznák. A jövőben csak a regiszterben szereplő biztosításközvetítő közvetíthet biztosítást. Az adatbázist - melynek létrehozásáért és ellenőrzéséért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felel - havonta frissítik a biztosítók és az alkuszok jelentése alapján.
Az online nyilvántartás megvalósításával, tekintettel a folyamatban lévő törvénymódosításra, ami a biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói nyilvántartás részletes szabályairól rendelkezik, kivár a felügyelet - mondták érdeklődésünkre a PSZÁF-nál. Eszerint legkorábban júniusban lehetne fellelni az ügynökregisztert a felügyelet honlapján, ám miután az állomány feltöltése időt vesz igénybe, s közbeszerzési pályázat is megelőzné a létrejöttét, ami az adatok aktualizálására vonatkozik, úgy a nyilvántartás "beüzemelésére" vélhetően csak később - egyes becslések szerint ősszel - kerülne sor. A szabályozás értelmében mindenesetre, a biztosításközvetítő és a szaktanácsadó köteles a nyilvántartási rendszer működése megkezdésétől számított 3 hónapon belül nyilvántartásba vételét kérni, és az ehhez szükséges feltételek meglétét - ide nem értve a szakmai képesítésre vonatkozó előírást, ha ezzel még nem rendelkezik - igazolni.
A május 1-jén életbe lépő új Bit.-ben az EU-s direktívákkal összhangban a független biztosításközvetítők szakmai felelősségbiztosításának jelenlegi limitje (káronként és évenként is 50-50 millió forint) öt-hétszeresére, káronként 250, évenként 375 millió forintra emelkedik. A módosító törvényjavaslatban ennek a bevezetését 2005. januárra csúsztatnák el. Ezt ésszerűnek tartja Turcziné Pálos Anna, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének főtitkára, hiszen uniós szinten is folynak még az egyeztetések a direktíváknak az egyes nemzeti jogszabályokba történő "beépítéséről".
A május elsejével kibővült EU tagországai közül egyébként egyedül hazánknak és Lengyelországnak van hatályos új biztosítási törvénye, amely teljesen megfelel - több-kevesebb sikerrel - az uniós direktíváknak - tette hozzá a főtitkár.
Augusztus-szeptemberre annak is körvonalazódnia kell, hogy a független biztosításközvetítők szakmai felelősségbiztosítását szabályzó, jelenleg érvényben lévő kormányrendelet mennyiben módosul majd az uniós normákhoz igazodva, és mennyiben korlátozza az alkuszok szabad mozgásterét. Lesz-e biztosító, hazai vagy más tagállambeli, amely fedezetet tud és akar nyújtani ezen feltételek mellett. Mint Pálos Anna felvetette: ésszerű megoldás lehet ennek a rendeletnek az eltörlése is, ezzel a piacra hagyva ennek a kérdésnek a szabályozását.
