Hatályba lépett a lex Szász
A PSZÁF-törvény mai hatálybalépésével elindulhat a pénzügyi felügyelet átalakításának folyamata: úgy tűnik tehát, hogy ha nehezen is, de sikerül elérni Szász Károly felügyeleti elnök eltávolítását.
Szász elmozdítása ezzel együtt még mindig nem lesz egyszerű, hiszen több, határidőhöz kötött lépcsőfok is maradt, amit meg kell tenni az intézmény átalakításához. Először is a köztisztviselőkről szóló törvény értelmében a vezető posztok betöltése a felügyeletnél is csak pályázat útján lehetséges, amelynek időtartamát minimum két hétben határozták meg. Ha akad jelentkező, aki megfelel a törvényben előírt feltételeknek, a döntés a parlament kezébe kerül. Ideális esetben a honatyák már május végén, a tavaszi ülésszak utolsó napjaiban dönthetnek a felügyeleti tanács elnökének személyéről: természetesen a szavazást a megfelelő biztottsági meghallgatás is megelőzi majd. Ezt követően ismét a köztársasági elnök kezébe kerül a döntés, ám ennél a lépcsőfoknál nincsen konkrétan megszabott határidő: mindöszsze egy alkotmánybírósági passzus rendelkezik arról, hogy az államfőnek "ésszerű határidőn belül" szentesítenie kell a parlament akaratát. Ennek tükrében nem tűnik valószínűnek, hogy június előtt távoznia kellene a PSZÁF jelenlegi vezetőinek, sőt, csúszás esetén akár hónapokig is tolódhatnak a személycserék. (Szász megbízatása egyébként csak a felügyeleti tanács felállításával ér véget: a testület pedig akkor határozatképes, ha az elnökkel együtt legalább három tagja van.)
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a felügyeleti elnök és Sáray Éva elnökhelyettes beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben az érintettek a pénzmosás elleni módosítócsomag - ennek része a PSZÁF-törvény módosítása is - alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kezdeményezték, illetve alkotmányjogi panasszal éltek.
