BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Közösen az árfolyamadó ellen

Nem az árfolyamadó létjogosultságát, hanem bevezetésének időzítését vitatja a BÉT - derült ki a tegnapi, a Befektetési Szolgáltatók Szövetségével közösen tartott tájékoztatón. Az adóból eredő bevételek marginálisak, a magánbefektetői kedvben okozott károk ugyanakkor aránytalanul nagyok lennének - mondta a tőzsdeelnök.

Az árfolyamnyereség-adó létjogosultságát nem vitatja, jövő évi bevezetését azonban súlyos hibának tartaná a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) és a Befektetési Szolgáltatók Szövetsége (BSZSZ) - derült ki a tegnapi közös tájékoztatón. A jelenleg is hivatalban lévő kormány által 2003 januárjától eltörölt adónem a költségvetés méretéhez képest marginális bevételt jelentene az államkasszának, ehhez képest aránytalanul nagy áldozatot követelne a lakossági befektetőktől - hangsúlyozta Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök.

A tőzsde és a BSZSZ úgy kalkulál, hogy az árfolyamnyereség-adó által megszerezhető állami bevétel a teljes költségvetési hiány összesen 0,1-0,15 százalékának fedezésére lenne elegendő. Az intézkedés mintegy 150-160 ezer kisbefektetőt érintene: azokat a magánszemélyeket, akik tőzsdei részvényekbe fektetik megtakarításaik egy részét. A teljes lakossági portfólión belül a részvénybefektetések aránya jelenleg 1,5 százalék körüli, míg ez az adat Németországban meghaladja a 10 százalékot is. A tőzsde stratégiájának kulcseleme a lakosság elavult megtakarítási szerkezetének átalakítása: ezt a célkitűzést veszélyeztetné az új adónem. A hosszú távú tervezés és öngondoskodás nemcsak egyéni, de nemzetgazdasági érdek is egyben - tette hozzá Szalay.

Nem csupán a lakosságnak, de a ma még csak a tőzsdére készülő kisebb vállalkozásoknak is gondot okozhat az árfolyamnyereség-adó - mondta el Cselovszki Róbert, a BSZSZ elnöke. A nagyobb befektetők kevésbé szívesen vásárolnak a kis cégek relatív illikvid papírjaiból, így azok legfőbb vevői a kisbefektetők lehetnek. Befektetési kedvük visszafogása a cégek számára is kedvezőtlen folyamatot jelent.

A tőzsde elnöke, illetve a BSZSZ korábban már többször éles kritika tárgyává tette az új adótervezetet. Szalay-Berzeviczy Attila első nyilatkozataiban gazdasági és erkölcsi hibának minősítette azt. Az adónemmel kapcsolatos tervekről egyelőre semmi nem ismert, Pichler Ferenc pénzügyminisztériumi szóvivő lapunknak korábban úgy nyilatkozott: a tárca vizsgálja az árfolyamnyereség-adó esetleges visszaállításának lehetséges hatásait (VG, 2004. július 9.). Annak esteleges mértékéről, formájáról azonban nem tudni konkrétumokat.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.