Csökkenő külföldi érdeklődés
Az első negyedévben még kitartó hosszabb növekedési periódus után az idei második negyedévben már visszaesett a külföldi tulajdonosok részaránya a hazai állampapírok körében. A külföldiek 154,9 milliárd forint értékben adtak el az adósságlevelekből, ezenfelül 40,2 milliárdos árfolyamveszteséget is elszenvedtek, 25,8 százalékos súlyuk a két évvel ezelőtti szintnek megfelelő. Szinte valamennyi szektor vesztett állampapír-portfólióján a második negyedévben az MNB összeállítása szerint, az összesített árfolyamveszteség értéke 99,5 milliárd forintos volt. A piaci értéken számított állomány azonban ezzel együtt két százalékkal, 8361,6 milliárd forintra emelkedett, ami nagyobbrészt a kincstárjegy-kibocsátásoknak volt köszönhető. A lakossági portfólió 20 milliárd forinttal, a pénzügyi vállalatok tulajdonában lévő állomány pedig 378 milliárddal emelkedett a második három hónapban. A nem pénzügyi vállalatok kezében lévő állomány az árfolyamveszteséggel együtt 52,3 milliárd forinttal csökkent.
A kötvényekkel szemben a tőzsdei részvényeken valamennyi jelentősebb szektor nyereséget könyvelhetett el a második negyedben. A tranzakciók során az eladói oldalon elsősorban pénzügyi, míg a vevői oldalon nem pénzügyi vállalatok álltak. A teljes részvényállomány az első negyedévi 600 milliárd után a tárgyidőszakban további három százalékkal, azaz 122,4 milliárd forinttal 4193 milliárdra nőtt.
A háztartások továbbra sem számítanak nagybani vásárlóknak, a szektor kezén lévő állomány mindazonáltal 7,9 milliárd forinttal emelkedett az időszakban. Minimális mértékben ugyan, de nettó vásárlók maradtak a külföldiek is: árfolyamnyereséggel együtt a kezükön lévő állomány 73,6 milliárd forinttal emelkedett, relatív súlyuk azonban 0,5 százalékponttal, 74,4 százalékra süllyedt.
A pénzügyi vállalatok ezúttal is nettó eladók voltak - összesen 23,6 milliárd forint értékben -, árfolyamnyereségükkel együtt azonban a kezükben lévő állomány mindössze 11,1 milliárd forinttal esett vissza. A nem pénzügyi vállalatok részvényállománya 41,4 milliárd forinttal emelkedett, súlyuk 7,7 százalékos volt.
Az előzőeknél dinamikusabban, 5,2 százalékkal emelkedett a befektetési jegyek nettó eszközértéken számított állománya: a volumen 795,3-ről változott 836,6 milliárd forintra, számottevő átrendeződés a tulajdonosi szerkezetben itt nem volt kimutatható.
