Ötven bázispontos kamatvágás
Három és fél hónap után vágott ismét kamatot a jegybank monetáris tanácsa, mégpedig 50 bázisponttal, így az alapkamat mától 11 százalék. A piaci elemzők a döntést megelőzően megosztottak voltak abban a tekintetben, hogy mit lép a tanács, a lapunk által megkérdezett szakértők azonban egyértelműen ezt a lépést várták a testülettől (VG, 2004. augusztus 13.). A döntést követően egyöntetűen az volt a szakértők véleménye, hogy szükség volt az alapkamat csökkentésére, mivel így elkerülhetővé vált a forint árfolyamával kapcsolatos további spekuláció.
Az alapkamat fél százalékpontos csökkentése két tényezővel magyarázható - mondta Járai Zsigmond jegybankelnök. Egyrészt a külső környezetben javulás mutatkozik, a befektetők "kockázatéhsége" nem tűnt el, a forint kockázati felára csökkent. Másrészt júniusban beindult a dezinfláció, és ez a tendencia várhatóan folytatódik. Ilyen körülmények között a 11,5 százalékos alapkamat fenntartása indokolatlannak látszott - húzta alá Járai.
A jegybank megítélése szerint a nyári hónapokban a kockázati megítélés szempontjából kedvező folyamatok bontakoztak ki a nemzetközi pénzügyi piacokon. Ezek közül a legjelentősebb fejlemény, hogy a korábbi aggodalmakkal ellentétben az USA emelkedő kamatciklusának megindulása zökkenőmentesen zajlott le, nem járt a feltörekvő piacokon a kockázatvállalási hajlandóság csökkenésével. A globális eseményekkel párhuzamosan a kelet-közép-európai régióban is kedvező folyamatok indultak el, s ezen fejlemények a hazai fundamentumoktól függetlenül is hozzájárulhattak a forintbefektetések javuló kockázati megítéléséhez, ami a hosszabb lejáratú hozamok csökkenésében is tükröződött.
Török Zoltán, a Raiffeisen és Nyeste Orsolya, a Postabank elemzője is azt hangsúlyozta, hogy a lépés szükséges volt, ugyanakkor néhány ellentmondást látnak annak indoklásában. Török Zoltán szerint a növekedés szerkezetének kedvező változása már régóta tudott volt, és az is jó ideje ismert, hogy az infláció túl van a csúcspontján. Ráadásul ebből a szempontból inkább a várakozások fontosak, mintsem a múlt - tette hozzá. Ugyanakkor a csökkentés valódi okát - a forintspekuláció megszüntetését - nem nevezhette meg a jegybank - mondta az elemző. Török Zoltán szerint a jövőben már inkább a makrogazdasági folyamatok befolyásolják az alapkamat mértékét, s mivel nem várhatóak túl jó számok, további csökkentés csak az év vége felé várható. Nyeste Orsolya is úgy véli, hogy a piac által már beárazott alacsonyabb alapkamattal nem volt szabad szembemennie a jegybanknak, még ha az infláció jövőjét tekintve vannak is kockázati tényezők. (Ezt főleg az olajárban és a bérinflációban látja az MNB.) E lépés után ugyanis megnyugodhat a forintárfolyam, és az euróval szemben a 248-252 forintos sávban stabilizálódhat - mondta a Postabank elemzője.
