Kicsit drágulnak a frankhitelek
Csütörtökön a svájci jegybank - az idei évben nem először - kamatot emelt: az ország sajátos kamatrendszerének megfelelően a célsávot tolták el a korábbi 0 és 1 százalék közötti szintről 0,25 és 1,25 százalékra. A központi érték változatlan, 0,75 százalékos maradt. A lépéssel az idén összesen 50 bázisponttal nőtt a kamatszint, elemzők 2004-ben még egy hasonló lépésre számítanak.
A hír elgondolkodásra késztetheti mindazokat, akik az elmúlt időkben svájci frank alapú devizahitelt vettek fel, egy ilyen irányú jegybanki lépés ugyanis egyszerre két irányból veszélyezteti az alacsony törlesztőrészleteket: a magasabb alapkamat növeli a hitelek kamatát, másrészt a növekvő svájci hozamszint a frank erősödéséhez vezethet. Ez utóbbi egyben azt is jelenti, hogy a törlesztőrészletek havi átszámításánál változatlan kamatszint mellett is magasabb forintösszeggel számolhat a hitelfelvevő.
A svájci jegybank csütörtöki kamatemelése igen kis mértékben hat a hazai gépjármű-finanszírozási piacra, ahol egyébként több mint 90 százalékban a svájci frank alapú hitelek dominálnak. A bankközi kamatok április-május óta 30-40 bázisponttal nőttek, s a svájci jegybank ezt a változást követte le múlt heti lépésével - fogalmazott lapunknak Galambos Tibor, a piacvezető CIB Lízing csoport vezérigazgatója.
Egy havi 40 ezer forintos törlesztőrészletnél 200 forint körüli növekedést jelentett ez a tendencia, amit az ügyfelek valószínűsíthetően észre sem vesznek. Az árfolyammozgások ennél jóval nagyobb mértékben hatnak a havi törlesztőrészletekre - magyarázta Galambos Tibor. A svájci frank alapú hitel olcsóságát sem veszélyezteti ez a lépés, az euró alapú konstrukcióhoz képest a különbség másfél százalékpont körül mozog, bár ennek mértéke a lízingcégektől is függ.
Kismértékű hatással számol a kamatemelés miatt Antall Pál, a Magyar Lízingszövetség elnöke is. A kamatemelést ugyan érvényesíteni kell az új kötéseknél, míg a meglévő szerződéseknél azoknak kell kicsit magasabb havi törlesztőrészlettel számolniuk, akik korábban alacsony kamatszint mellett kötöttek szerződést, s így a lízingcégek által kitűzött küszöbérték elérése miatt ez módosul. Ezt a kedvezőtlen hatást azonban kompenzálhatja a forint erősödése.
A piaci szereplők továbbra is a svájci frank alapú finanszírozást tartják a legattraktívabbnak, függetlenül attól, hogy ez esetben a forint/euró árfolyamkockázat mellett a svájci frank/euró is bejön a képbe, s a kamatkockázattal is számolniuk kell az ügyfeleknek.
Ebben szerepet játszhat az is, hogy az elmúlt pár évben furcsa mód a svájci frank volatilitása elmaradt az uniós deviza megfelelő értékétől. Barcza György, az ING Bank elemzője a jelenséget részben véletlenek egybeeséseként értékeli. Két éve a forint és a frank egymástól független folyamatok által vezérelten egy időben kezdett erősödni az euróval szemben, így a frank/forint kurzus kevésbé ingadozott, mint az euró/forint árfolyam. Ezt követően szinte azonos időben mindkét fizetőeszköznél trendforduló következett, majd az idén ismét együtt indultak erősödésnek. A svájci frank azonban reálértéken továbbra is túlértékelt, így középtávon Barcza arra számít, hogy a magasabb volatilitás kedvezőtlen hatása ismét érvényesül majd. Ráadásul a svájci franknál nincsen sávhatár, mint az eurónál.
