Nagyobb szerep az alkuszoknak
Az elmúlt évben a biztosítási piacnál nagyobb ütemben tudott bővülni a hazai biztosításialkusz-piac, hiszen míg az előbbi szegmens közel 14 százalékkal, 558 milliárd forintra növelte díjbevételét, addig az alkuszok 2002. évi 9,34 milliárdos díj- és jutalékbevétele tavaly mintegy 25 százalékkal, 11,67 milliárd forintra gyarapodott - mutatott rá Erdei István, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnöke pénteki tájékoztatóján. A brókerek tavalyi bevételeinek 2-3 százalékát adták a fix díjas jellegű tranzakciók, amelyek a nagy értékű ügyletekhez kötődők, míg a maradék a jutalék jellegű bevételekből származik.
A tendencia, tehát a piacit meghaladó növekedési ütem a 2004-es évet is jellemezte, bár ez csak becslésen alapszik - mondta Erdei István -, az alkuszok ugyanis egyre aktívabbak, s új piaci szegmenseket vonnak be. Abban azonban nem történt változás, hogy az alkuszok többségben a nem életbiztosítási üzletágakban tevékenykednek, az életbiztosítási szegmensből egy százalék alatti a részesedésük. Ennek hátterében az húzódik meg, hogy ebben a szegmensben való nagyobb szerepvállalás - mivel egyéni ügyfelekről, s így viszonylag kis összegekről van szó - nem rentábilis az alkuszcégek számára. A szerepük azonban nőhet ebben ezen a téren, hiszen minden hazai biztosítónak komoly célkitűzése az életbiztosítások számának növelése. A növekedési potenciált jól mutatja, hogy míg hazánkban átlagosan 200-300 dollárt költenek biztosításra, addig Nyugat-Európában ennek 8-10-szeresét. A határon átnyúló szolgáltatást nyújtó, illetve hazánkban fióktelepet nyitó alkuszcégek megjelenésére számít Erdei István, ám szerepük marginálisnak ígérkezik, zömében ugyanis olyan társaságokról lehet szó, amely az ügyfélkörükkel együtt terjeszkednek. (FB)
