Nem várható kamatcsökkentés
Hétfőn ismét a kamatszint megvitatásának céljából ül össze az MNB monetáris tanácsa. A grémium márciusban kezdte el csökkenteni az akkor még 12,50 százalékos irányadó rátát, és legutóbb augusztusban döntött egy 50 bázispontos vágásról. A kamatszint jelenleg 11,00 százalékos. Az új ülésrend szerint a kamat szintjéről, illetve az azt befolyásoló gazdasági folyamatok értékeléséről csak minden második ülésen tárgyalnak.
Megvitatni való fejleményből bőven akad majd, kamatcsökkentést ugyanakkor most nem várnak az elemzők. Széles körű egyetértés mutatkozik a tekintetben, hogy a jegybank az idén még enyhíti a monetáris szigort, de hasonlóan széles körű a konszenzus abban is, hogy szeptemberben nem lesz ilyen irányú lépés. A belföldi elemzők augusztus közepén egy összesen 100 bázispontos csökkentést valószínűsítettek az év hátralevő részére - ebből azóta 50 teljesült -, külföldi kollégáik véleménye pedig 0 és 100 bázispontos csökkentés között szóródott a napokban.
Ha kamatot nem is csökkent, a legfrissebb gazdasági fejleményeket minden bizonnyal kommentálja majd a tanács: ez utóbbiból pedig kis szerencsével a további kamatpályára is következtethetnek a befektetők. A kamatdöntés tekintetében bizonytalansági tényező, hogy Auth Henrik a napokban az irányadó ráta emelésének lehetőségét is felemlegette a legfrissebb inflációs mutatóra
reagálva. Az augusztusi adat jótékony hatást gyakorolt ugyan az éves árszínvonal alakulására, a terv teljesíthetősége azonban ma még korántsem egyértelmű, márpedig az infláció alakulása a jegybank célrendszerében elsőrendű kérdés.
A hét legfontosabb eseménye, amely még jegybanki reakcióra vár, a szerdai kormányértékelés volt. A deficitcél tarthatatlansága immáron a Pénzügyminisztérium részéről is elismert, a kormányzat és a jegybank prognózisai azonban még most sem fedik egymást tökéletesen. Draskovics Tibor pénzügyminiszter 5,0-5,3, míg az MNB 5,4 százalékos deficithányadra számít az év végén. A terv tehát nem teljesült, a piacok mégis nyugodtak, a kérdés az, hogy miért. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt szerdán azt is bejelentette, hogy a pénzügyi tárca vezetését a jövőben is Draskovics Tiborra bízzák - ez az előzetes vélemények alapján megnyugtatóan hathatott a befektetőkre. A forint az ülést követően erősödni kezdett, és egészen 246,50 forintig ugrott az euróval szemben. Az állampapír-piaci hozamok csak másnap kezdtek csökkenésbe, szerdán még pár bázispontos pluszban zárták a napot. A csütörtöki aukciók nem vonzottak ugyan többszörös túlkeresletet, az 50 milliárd forintban meghirdetett, 3 és a 15 milliárd forint értékben felkínált 15 éves kötvényekre összesen 124 milliárd forint értékben adtak be ajánlatokat a befektetők. A hosszabb futamidőnél mindez több mint kétszeres túlkeresletet jelentett. Egyelőre tehát úgy tűnik, az árfolyamok ismét nyugvópontra jutottak, ez a nyugalom azonban továbbra sem áll szilárd alapokon. Az állampapírpiacot rövid távú befektetések tartják mozgásban, a carry traderek mellé nem érkeznek kellő számban hosszú távú befektetők. Így fordulhat elő, hogy bár a külföldiek által birtokolt állampapír-állomány csúcsot dönt, az ezek által biztosított stabilitás foka továbbra is elmarad a kívánatostól. A kockázat legfőbb forrása továbbra is a forint, ami jelenleg úgy tűnik, megmarad 247-249 közötti szintjén az euróhoz mérten, nagyobb tér az elmozdulásra a gyengülés felé van.
