Pénztárak: túl az 1100 milliárdon
A hazai magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona 1200 milliárd forinthoz közelített 2004 első fél évének végén - derült ki a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) legfrissebb összesítéséből. A magánnyugdíjpénztárakhoz 105,7 milliárdnyi tagdíjbefizetés érkezett, közel 30 százalékkal túlszárnyalva az előző évit, amely a jogszabályok kedvező változásának köszönhető (a pályakezdők kötelező belépése, a magánnyugdíjpénztárakba fizetendő járulékrész nyolc százalékra történő emelése). A növekedés másik oka lehet - mutat rá a PSZÁF - a járulékfizetési felső határ jelentős emelése is (2004. január 1-jétől ez napi 14 500 forint, ami éves szinten ötmillió forint feletti jövedelemszintet jelent). Növekvő, de a rendszer elvéből adódóan még változatlanul rendkívül kicsi a kifizetések mértéke: 188 milliót tett ki, szemben a 2003 első fél évében kifizetett 43,9 millió forinttal - mutat rá a tanulmány. Hozzátéve: ennek csak elenyésző része magyarázható az állami társadalombiztosításba való visszalépéssel.
Az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz 37,1 milliárd forint tagdíj jellegű bevétel folyt be 2004 első hat hónapjában, amely mindöszsze 8,7 százalékkal magasabb a bázisadatnál. Az önkéntes nyugdíjpénztárak - szemben a magánnyugdíjpénztárakkal - már teljesítenek szolgáltatást, az ehhez kapcsolódó kiadás pedig növekedő tendenciát mutat: az első fél évben 15,9 milliárd forint kifizetést teljesítettek - közel 70 százalékkal haladva meg az előző évit -, amelyet szinte teljes egészében egyösszegű kifizetés formájában folyósítottak.
Alapvetően nem változott a magánnyugdíjpénztárak portfóliója: jelentős hányadát továbbra is állampapírokban tartják. Megfigyelhető ugyanakkor a vállalati hitelintézeti kötvények arányának (1,9 százalékra), valamint a részvények (7,2 százalékra) és befektetési jegyek arányának (2 százalékra) csökkenése 2003 végéhez képest. A magánnyugdíjpénztárakhoz hasonlóan az önkéntes nyugdíjpénztárak is állampapírokban tartják a vagyon jelentős hányadát, amelynek aránya azonban 2004 első fél évében jelentősen megugrott (71,3 százalékra). Ezzel párhuzamosan a vállalati hitelintézeti kötvények aránya 3,2 százalékra csökkent, a részvények és befektetési jegyek aránya viszont növekedést mutat a 2003. év végéhez viszonyítva.
