Tovább menetel a hazai bankszektor
Nemzetközi mércével mérve is nagyon kedvező eredményességet és jövedelmezőséget ért el a hazai bankszektor 2004 első felében: az összesített, 167,6 milliárd forintos adózás előtti eredmény átlagosan 30 százalékos annualizált tőkejövedelmet biztosított a bankok tulajdonosai számára - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének pénteken közzétett gyorsjelentéséből. A felügyelet szerint a bankszektor adózás előtti eredményének az előző év azonos időszakához mért több mint 40 százalékos növekedéséhez a több mint egyharmaddal nagyobb hitelállomány, a továbbra is magas hazai hozam- és kamatszint, valamint a viszonylag olcsó külföldi források járultak hozzá. A jövedelmezőség emelkedésében szerepet játszott a működési költséghatékonyság növekedése is.
A lakossági hitelezés második negyedévi gyorsulásában - írja a gyorsjelentés - jelentős szerepe volt az ebben az időszakban megélénkülő gépjárművásárlásoknak, ugyanakkor elmaradt az ingatlanhitelezésnek az utóbbi két évben megszokott szezonális erősödése. Különösen ez utóbbi területen alakult ki éles konkurenciaharc, amely a bankokat folyamatosan új termékek bevezetésére készteti. A vállalati hitelezésben a PSZÁF szerint megfigyelhető, hogy a bankok az utóbbi években a közép- és kisvállalkozások felé fordultak, ott növelve hitelezési aktivitásukat. A szolgáltatói verseny e téren is erőteljesen növekedett, előtérbe helyezve az olcsóbb, de árfolyamszempontból kockázatosabb devizahiteleket.
A PSZÁF számításai szerint a teljes portfólió minőség-öszszetétele mérsékelten romlott, a problémás tételek aránya a 2003. végi 1,7-ről 2 százalékra emelkedett. A nemzetközi szinten is alacsony kockázatú bankszektor rizikója nem növekedett ebben az évben: mindemellett - elsősorban a lakossági hitelezés körében - megjelentek olyan, a hitelezési kockázatok növekedésére utaló jelenségek, mint a BAR-listán szereplők erőteljesen növekvő száma, illetve a gépjármű-finanszírozásban a nem teljesítő adósok számának emelkedése.
Ami a második fél év várható folyamatait illeti: a felügyelet arra számít, hogy a hitelintézeti szektor mérlegnövekedése lassul majd, amelynek hátterében a támogatott ingatlanhitelek iránti kereslet csökkenése, illetve a korábbiaktól elmaradó költségvetési finanszírozási igény húzódik meg. A PSZÁF várakozásai szerint az év hátralévő részében tovább folytatódik a kamatmarzs szűkülése, és valószínűsíthető, hogy a tőkejövedelmezőség is mérséklődik majd.
