Újabb pereket tervez a TEBÉSZ
Büntetőjogi és kártérítési pereket helyezett kilátásba a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ), amennyiben a Heineken nem tesz megfelelő árú nyilvános vételi ajánlatot a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. részvényeire. A szervezet magánszemélyek ellen adna be kereseteket - tudtuk meg Dióslaki Gábortól, a TEBÉSZ elnökétől.
A piac értelmezése szerint a törvény szabta határidő ma járna le, ám ha a Fővárosi Bíróság augusztus 27-én született ítéletét vesszük alapul, akkor befolyásszerzést utólag tett vételi ajánlattal amúgy sem lehet orvosolni - fogalmazott Dióslaki Gábor. Hozzátéve: a bírósági ítélet szerint a szövetség jogértelmezése volt a helyes, miszerint nem legalizálható a jogsértő befolyásszerzés. Ám ez az ítélet egyértelművé teszi - tette hozzá Dióslaki -, hogy a pénzügyi felügyelet felvásárlásokkal kapcsolatos eddigi logikája alapjaiban ellentétes a tőkepiaci törvény idevonatkozó paragrafusaival. Eszerint a Zalakerámiánál is törvényellenes határozatot hozott a PSZÁF tavaly tavasszal, hiszen nincs lehetőség arra, hogy vagy vételi ajánlatot kérjen, vagy eladásra szólítson fel - jegyezte meg.
A Brau-részvények kapcsán lapunk megkereste az ajánlattételi kötelezettséggel terhelt holland Heinekent, és arról kérdezte a céget, mikor teszik meg ajánlatukat a magyar sörgyártóra, illetve milyen ajánlati árfolyamon tervezik azt. Válaszában a cég annyit közölt, hogy a PSZÁF által megkövetelt időben megteszik a szükséges lépéseket.
A felügyeletnél kérdésünkre elmondták: a PSZÁF tisztában van a TEBÉSZ jogértelmezésével, azt azonban nem kívánják kommentálni. Hozzátették: a felügyelet megteszi az álláspontjának megfelelő lépéseket, ezek pontos időzítéséről, illetve tartalmáról azonban nem kaptunk érdemi információt.
Több határozatot is megtámadott az elmúlt hónapokban TEBÉSZ, november elején pedig három bírósági tárgyalásra is sor kerül. Mint Dióslaki kiemelte: az egyik tárgyalás kapcsán a Fővárosi Bíróságot arra kérik, hogy az Alkotmánybíróságtól kérjen véleményt a kiszorítás szabályozásáról. A szervezet értelmezése szerint ugyanis a kiszorítás - amelyre 90 százalék feletti részvényhányad felett van lehetőség - ellentétes az alkotmánnyal, sérti a tulajdonjogot.
