Kockázati tőke: megnőtt a tranzakciók száma

Az idén a legtöbb tranzakció a szolgáltatási szegmensben volt, míg a legnagyobb értékű üzleteket a szállítmányozás és a kommunikáció területén hajtották végre. (Az AIG New Europe Fundot kezelő AIG-CET Capital Management kisebbségi részesedést szerzett a Waberer's csoportban, illetve a Warburg Pincus többségi tulajdonhoz jutott Magyarország harmadik legnagyobb kábelszolgáltató cégében, a FiberNet Kommunikációs Rt.-ben.) A kockázati- és magántőke-befektetések mindig az adott időszak húzó ágazataiba áramlanak, amelyet az 1990-es évek elején a feldolgozóipar, a 90-es évek végén az internettechnológia, míg az utóbbi években elsősorban a kommunikációs és a szolgáltatási szektor jelentett.

A befektetések iparág szerinti eloszlása egyébként hozzávetőlegesen megfelel az európai trendnek, ám a befektetések méret szerinti megoszlását nézve egyes szegmensek hiányolták a tőkét. A befektetések méret szerinti eloszlása ugyanis a kisebb tranzakciók számának dominanciáját mutatja, a megvalósult 35 ügyletből 19 nem érte el a 2,5 millió eurót sem. Az 5 millió eurónál nagyobb tranzakciók a piac volumenének 20 százalékát, ugyanakkor értékben ezek az ügyletek a piac négyötödét adták. A középső, 2,5-5 millió eurós szegmensben azonban az idén még nem volt befektetés, ami arra utal: változatlanul nincsenek jelen a kisebb befektetéseket megcélzó alapok. Jóllehet, a piaci résztvevők is próbálnak némileg közelíteni az igények felé: ebben kulcsszerepet játszott az MFB kis- és középvállalkozások fejlesztésitőke-befektetési programja is, amely olyan kisebb cégeknek nyújt finanszírozást, amelyek a kockázatitőke-társaságoktól nem kapnának pénzt.

Magyarországon nem is a forrás hiányzik, hiszen az itt is működő alapoknál több mint 4 milliárd euró vár befektetésre - mutatnak rá a piaci szereplők, bár hozzáteszik, ez nem kizárólag hazánkra, hanem a teljes kelet-közép-európai régióra vonatkozik. Ezzel szemben az elmúlt 15 évben a hazánkban aktívnak nevezhető 76 befektetési alap összességében mintegy 1 milliárd dollár tőkét fektetett be - mutat rá az MKME által végzett felmérés, amely az elmúlt másfél évtizedet vette górcső alá. (Az adatok némileg elmaradnak a korábban az iparágról közölt becslésektől, mivel nem veszik figyelembe azokat a megtörtént tranzakciókat, amelyekről nem állt rendelkezésre megfelelő információ a részletes elemzéshez. Így a tényleges magyarországi piacméret a fentieknél nagyobb számokkal jellemezhető.) A befektetők szempontjából csábítónak tűnő célpont ugyanis kevés, leggyakrabban a megfelelő dokumentáció hiánya, a cégtervezés és a vállalatszervezés alacsony színvonala hiúsítja meg az együttműködést a kis- és középvállalati szektorral - indokolták a kockázatitőke-befektető társaságok a tőkekihelyezések meglehetősen alacsony volumenét. Gondot jelent az is, hogy még nem alakult ki egy olyan erős kis- és középvállalati kör, amelyet az életképes projektek jellemeznének, a nagyobb kockázatitőke-társaságok pedig nem szívesen fektetnek be 5-10 millió dollárnál kisebb összeget egy-egy ígéretesnek tűnő vállalkozásba. Ez pedig több mint sok, hiszen a leggyorsabban növekvő és ezért a tőkebefektetők elsődleges célpontjának számító technológiai vállalkozások is többnyire néhány száz ezer dolláros tőkeinjekcióra tartanak igényt.

Magyarországon hiányos a kockázati tőke azon láncszeme is, ami az Egyesült Államokban a tőzsde szerepe: ott a börzére vitt cégből a befektető könnyűszerrel és nagy haszonnal ki tud lépni, hogy a pénzt újabb vállalatokba fektesse. Ezt mutatja az is, hogy az egyesület tagjai közül 2004-ben 20 esetben szálltak ki kockázati befektetésekből (exit), amely a korábbi évekhez képest növekvő aktivitást jelent, ám a leggyakoribb exit típus a szakmai befektetőnek történt értékesítés volt. A kockázati tőke filozófiájának ugyanis az a lényege, hogy a felfuttatott vállalkozásokban meglévő részesedést egy idő után megfelelő nyereség mellett értékesítse a társaság, s ehhez az egyik eszközt a tőzsde jelenti. Tíz befektetésből általában ötnél visszajön a befektetett tőke, két-három befektetés "rosszul sül el", két-három viszont számottevő nyereséget produkál - mutatnak rá a szakemberek.

A befektetések vállalati életciklus alapján történő eloszlásában a korai fázisú befektetések alacsony érték szerinti súlya és a fejlesztési tőke szerepének tranzakciószám, illetve tőkemennyiség alapján történő növekedése figyelhető meg, ami megfelel az elmúlt évek várakozásainak. Egyes vélemények szerint - hasonlóan a nemzetközi trendekhez - hazánkban is a vállalatkivásárlások kerülnek többségbe a fejlesztésitőke-tranzakciókkal szemben. Most jutott el ugyanis a térség abba a fázisba, hogy megjelentek az eladók a piacon - magyarázzák a szakértők-, az elmúlt másfél évben a multik fokozatosan racionalizálásra kényszerültek, s a kezdeti hezitálás után egyre több a befektetésétől reális áron megválni kívánó befektető.

A kockázati- és magántőke-befektetések az elmúlt másfél évtized során éves szinten 2-4 százalékát tették ki a működőtőke-beáramlásnak, de az iparágnak a gazdasági növekedésre és a magánvállalati szféra fejlődésére gyakorolt hatása - a befektetők által a vállalatoknak átadott szakmai tapasztalat, a korszerű menedzsmenttudás és az aktív szakmai kapcsolatok felhasználásának köszönhetően - ennél is nagyobb mértékű - vélik az MKME szakemberei.