Konvergáló befektetési politikák
Legalább 200 milliárd forintos pluszkeresletet generálna a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), ha a magyarországi magán-nyugdíjpénztári portfóliók részvényaránya megközelítené a lengyelekét - vélekedett Szalay-Berzeviczy Attila. Jelenleg ugyanis a magyarországi részvénykitettség alig harmada a legnagyobb visegrádi tagállamban mért 30 százaléknak. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy Lengyelországban az angolszász hátterű, ebből kifolyólag részvényorientált nyugdíjalapok a dominánsak. Nem véletlen, hogy "ömlik a pénz a varsói tőzsdére" - fogalmazott a BÉT elnöke, aki szerint ez a tényező önmagában is vonzóvá teszi az ottani tőkepiacot.
A magasabb részvényhányad nem csupán a BÉT forgalmára és likviditására hatna kedvezően. Szalay tengerentúli statisztikákkal igazolta, hogy a legalább 15 éves idősorokat figyelembe véve (az előtakarékossági, az aktív időszakot felölelő intervallum optimális esetben legalább ennyi, de inkább ennél hosszabb) a részvénybefektetések rendre lepipálták az azonos futamidejű egyéb befektetéseket.
A magyarországi nyugdíjalapok mindezek ellenére ódzkodnak a részvényektől, pedig a jogszabályok már nem korlátozzák a vállalati papírok összarányát a portfóliókban. Holtzer Péter, a Bamosz elnöke szerint ez részben a befektetési politikák megfigyelhető konvergenciájára vezethető vissza, részben pedig a magánbefektetők részvénykerülő magatartására. Azóta, hogy 1998-ban sokan megégették magukat a BÉT-en, a lakossági megtakarításokban a vállalati papírok súlya nem képes 4 százalék fölé emelkedni.
Ezzel kapcsolatban Holtzer arra is figyelmeztetett, hogy a hazai nyugdíjpénztárak túlzott Magyarország-kockázatot futnak. Jóllehet lehetőségük van például arra, hogy portfóliójuk 30 százalékáig külföldi részvénybe fektessenek, legfeljebb 5-10 százalékig merészkednek. Így elég nehéz helyzetbe hozná őket egy tartós hazai tőkepiaci visszaesés.
A szakember a huzamosabb ideig rosszul teljesítő értékpapírpiacokra hozta fel példának az athéni parkettet. A görög értéktőzsde fékevesztett száguldásba kezdett, miután az ország uniós csatlakozása kézzelfogható közelségbe került, a befektetési alapok viszonylag nagy súllyal szerepeltették az ottani papírokat portfólióikban. Ám a belépés után a fejlett piaci indexekben már csak marginális súlyt kaptak az Athénban jegyzett papírok - figyelmeztetett Holtzer, aki szerint a görög intő példa arra, hogy "így is véget érhet egy konvergenicasztori".
Szalay szerint az esetleges szemléletváltás a nyugdíjpénztárak befektetési politikájában a külföldi cégek előtt is vonzóbbá tenné a BÉT-et.
