Összehasonlítható befektetések?
A szakemberek reményei szerint néhány éven belül teljes iparági szabvánnyá válhatnak a befektetési teljesítmények mérésének és bemutatásának globális szokványai (Global Investment Performance Standards, GIPS), amelyeknek ma jelentik be ötéves revízióját. A megújult normarendszer 2006. január 1-jétől válik hatályossá.
A GIPS-et a befektetési teljesítmények összehasonlító mérésének igénye hívta életre a kilencvenes években. A normarendszer a CFA Institute "találmánya", első verziójának véglegesítését pedig európai és tengerentúli szakértők végezték. Eddigi formájában 1999-re készült el, és 2001. január 1-jén lépett hatályba. Az angolszász gyakorlatra építő kódex legfőbb előnye, hogy összehasonlíthatóvá teszi a vagyonkezelők teljesítményét, az általuk elért hozamokat, függetlenül attól, hogy európai, ázsiai vagy amerikai cégről van szó. Ez az előny egyben a legfőbb oka az ódzkodásnak is, ami kontinensszerte tapasztalható. A GIPS ugyanis azt jelenti, hogy az alapkezelők nem tudják tovább rejtegetni rosszul teljesítő porfólióikat. Nem meglepő, hogy míg az Egyesült Államokban egy magára valamit is adó befektetéskezelőnek van GIPS-megfelelése, Európában komoly lemaradás tapasztalható. Még az évszázados tőkepiaci hagyományú Egyesült Királyságban is csupán a vagyonkezelők 70 százaléka tekinti magára nézve kötelezőnek a kódexet (hasonló arány mutatható ki a skandináv államokban és Hollandiában), Dél- és Kelet-Európában pedig marginális a GIPS elfogadottsága.
Törvényi kényszer egyelőre nincs a GIPS bevezetésére, néhány pénzügyi csoport azonban már globálisan kötelezővé tette leányvállalatai számára a szabványnak történő megfelelést.
