A hedge alapokra még várni kell

Bár egyes piaci elemzők az elmúlt hetekben megkondították a vészharangot a hedge (fedezeti) alapok felett, mondván, nem sok kell ahhoz, hogy megismétlődjön az 1998-ban lejátszódott folyamat, a világ legnagyobb fedezeti alapjának, a Long-Term Capital Managementnek a csődje, a többség szerint azonban azért a helyzet nem ennyire vészes. Az elmúlt hét évben ugyanis a vagyon robbanásszerű növekedésével párhuzamosan a konstrukciók egyre több biztonsági elemet építettek be a hirtelen vagyonvesztések ellen.

Az elmúlt hónapokban azonban több kihívással is szembe kell nézniük: nőtt a kamatkülönbség (spread) a kockázatosabb vállalati kötvények és a lényegesen alacsonyabb kockázatot magukban hordozó kormánykötvények között a tengerentúlon, miközben a nagy fedezeti alapok eddigi stratégiája épp a szűkölő spreadre játszott. Emellett az is keresztülhúzta több, a General Motors átváltható kötvényeit vásárló hedge alap straté-giáját, hogy az amerikai multimilliárdos, Kirk Kerkorian bejelentette vásárlási szándékát a GM részvényeinek mintegy 9 százalékára.

A klasszikus, nagy tőkeáttétellel működő s egyúttal magas kockázattal is bíró alaptípusok növekedését azonban ez nem töri meg, annak ellenére sem, hogy az év első három hónapjában átlagosan egyszázalékos árfolyamveszteséget könyvelhettek el - vélik a piaci szakértők. Az első negyedévben nettó 25 milliárd dollár áramlott ezen konstrukciókba, ez harmada az elmúlt év hasonló időszakának. A legnépszerűbbnek az úgynevezett "event-driven" alapok (azaz a rendkívüli társasági bejelentésekre, például fúzióra, akvizíciókra, nagyobb részvényvásárlásokra arbitráló alapok), illetve a fejlődő piacokra koncentráló konstrukciók bizonyultak.

Felvetődik a kérdés: Magyarországon miért nem honosodott meg még ez a konstrukció? Tudok olyan külföldi érdeklődőről, aki hazánkban szeretett volna hedge alapot létrehozni, ám a piaci szereplők nem nagy lelkesedéssel fogadták a kezdeményezést - mutatott rá Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára. A lakossági piacra nem kifejezetten való ez a termék, nincsenek olyan ügyfelek, akik tudják, miért is szeretnének ilyen alaptípust vásárolni, s nem látom azt a kellő tudást, tapasztalatot, hogy az itteni piaci szereplők saját maguk hozzanak létre egy ilyen terméket - folytatta. A törvényt sem ártana finomítani ahhoz, hogy kényelmesen működhessen egy ilyen konstrukció - például a tőkeáttételnél - tette hozzá.

A hedge alapok speciális igényt elégítenek ki, éppen ezért nem tartoznak a hazai alapkezelők fő stratégiai céljai közé, elsősorban azért, mert hazánkban nehéz lenne őket mérethatékonyan létrehozni - magyarázta Kozma Krisztina, a Credit Suisse Asset Management (CSAM) vezérigazgatója. A hedge alapok iránti kereslet kialakulása egy érési folyamat része, s néhány éven belül megjelenhetnek az első ilyen jellegű konstrukciók Magyarországon is - folytatta -, hiszen, mint ahogy más alternatívnak számító befektetési alapok (például ingatlan-, garantált alapok) is egyre népszerűbbek hazánkban, úgy a hedge alapok ideje is eljön. Igaz, a befektetők befektetési spektruma jelenleg még mindig igen szűk, a hazai kisbefektetők hazai részvények és kötvények mellett esetleg külföldi részvényeket vásárolnak, s az intézményi befektetők sem merészkednek el - szemben a nyugati tendenciákkal - például még a kockázatitőke-alapok felé sem.

A hedge alap egy gyűjtőfogalom - magyarázta Kozma Krisztina -, a több százszoros tőkeáttétellel működő spekulatív jellegű konstrukciók ugyanúgy beleférnek, mint a konzervatívabb alapok, s ezek között kell megtalálni azt, amelyik felkeltheti a magyar befektetők érdeklődését. A hazai befektetők kockázattűrő képességének az abszolút hozamjellegű hedge alapok felelhetnek meg legjobban, amelyek konzervatívabb befektetési politikát folytatnak - emelte ki a CSAM vezérigazgatója. (FB)