Ragadós lehet a K&H példája
Bár a hazai tőkepiaci törvény már két éve lehetővé teszi az európai befektetési alapok létrehozását, a hazai alapkezelőket láthatóan nem lelkesítette fel ez a lehetőség. Jelenleg mindössze egyetlen alap, a Budapest (II.) Kötvény Alap felel meg az európai befektetési alapra vonatkozó különleges szabályoknak (UCITS direktíva), s ez a gyakorlatban azt jelenti: az alap jegyei az Európai Unió bármely tagországában nyilvános forgalmazásra kerülhetnek anélkül, hogy a helyi felügyeletnél az alapot ismét engedélyeztetni kellene. A paletta azonban hamarosan további kettővel bővül, hiszen a K&H két garantált alapját - a Fund Partners K&H Hazai Fix 1-et és a Fund Partners K&H Fix Plusz 9-et - már "európai" mintára alkotta meg. (A kibocsátó a K&H Bank anyabankja, a belga KBC Bank érdekeltségébe tartozó luxemburgi bejegyzésű Fund Partners, s a két alap kimondottan a magyarországi piacra készült.) A külföldi bejegyzésnél elérhető egyszerűbb adminisztráció és költségmegtakarítás szólt az új konstrukció mellett, amelyet a hozamokban is megérezhetnek a befektetők, ráadásul hasznosítani tudjuk a KBC csoport alapkezelési tapasztalatait is - indokolta lépésüket Zobor Zsuzsa, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója. Az alapok annyiban különböznek még a K&H korábbi garantált szerkezetű kibocsátásaitól, hogy a befektetési jegyeket a forgalmazási helyeken futamidő alatt is visszaválthatják a tulajdonosok a napi nettó eszközértéken, bár vásárlásra csak a jegyzési időszakban van lehetőség. (A hazai zárt végű alap jegyeinek adásvételét a BÉT-en lehet lebonyolítani.)
Az európai alap létrehozása azon alapkezelők számára megfontolandó, akik a határon túli értékesítésben bíznak - magyarázta Farkas Miklós, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) munkatársa. A Budapest Alapkezelő lépésének hátterében elsősorban az húzódott meg, hogy először a cseh, majd a lengyel piacon kívánja értékesíteni befektetési alapjait. A hazai alapkezelők többségét azonban nagy valószínűséggel még nem ez vezérli, mint ahogy a K&H sem ezért döntött a UCITS konstrukció mellett. Éppen ezért valószínű, hogy az egyszerűbb adminisztráció, illetve kisebb költségek miatt egyes hazai alapkezelők az alapok alapja konstrukciót részesítik előnyben, vagy újabb saját nemzetközi alapok indítása helyett inkább bevezetik külföldi anyacégük különböző alapjait a magyar piacra. De elképzelhető az is, hogy a K&H mintájára külföldön hoznák létre alapjaikat - fogalmazott Farkas Miklós.
