Jól mennek a fogyasztási hitelek
Még mindig stabilan 20 százalék fölötti a forint alapú fogyasztási hitelek átlagos éves kamatszintje - derül ki az MNB kimutatásaiból. Ez nyilvánvalóan nem tud versenyezni a svájci frank vagy euró alapú konstrukciók kamataival, még az árfolyamkockázat bekalkulálása mellett sem.
A fogyasztási hitelek állománya nagyjából 60 százalékkal bővült ez év májusra az egy évvel korábbihoz képest: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a háztartási szektornál lévő állomány két hónappal ezelőtt 920,8 milliárd forintot tett ki, szemben a 2004 májusában regisztrált 576 milliárddal. Az Európai Központi Bank bankhitelezési felmérése szerint a fogyasztási kölcsönök iránti nettó kereslet a bankok jelentései alapján 2005 első negyedévében lényegében nem változott, európai átlagban az éves növekedési ütem 2005 első harmadában 6,7 százalék volt, ez fél százalékpontos gyorsulást jelent 2004 utolsó negyedévéhez képest.)
Itthon a szabad felhasználás és a többnyire fedezet nélküli konstrukciók miatt a forint alapú kölcsönök igen drágák, így - a folyószámla típusú hitelek kivételével - a lakás célú kölcsönökhöz hasonló "devizásodás" figyelhető meg ezeknél a termékeknél is. A jegybanki statisztika szerint a hosszú lejáratú - leginkább az öt éven túli futamidejű - hiteleknél december óta csaknem másfélszeresére, 240 milliárd forint fölé növekedett a devizahitelek állománya, miközben a forintkölcsönöké gyakorlatilag stagnált.
A lakás célú hitelekkel kapcsolatban több hitelintézetnél is azt várják, hogy a kamatszint - és a törlesztőrészletek - csökkenésével párhuzamosan a következő hónapokban növekedhet az érdeklődés a forint alapú, támogatott konstrukciók iránt, viszont a teljesen piaci alapú fogyasztási hitelek esetében nem lehet ilyen tendenciával számolni.
