Elképesztő: havonta húszmilliárdnyi jelzáloghitelt veszünk fel!

Egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a lakossági hiteleken belül a szabad felhasználású jelzáloghitelek: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartásoknak kihelyezett állomány 2005 első kilenc hónapjában hozzávetőlegesen 70 százalékkal növekedett, és szeptember végén megközelítette a 320 milliárd forintot. (Ez a lakáshitelek állományának ugyanakkor még mindig csak a hetedét jelenti.) A lakáshitelekhez hasonlóan a szabad felhasználású konstrukciókat is túlnyomórészt öt éven túli lejáratra választják az ügyfelek. Tekintettel arra, hogy ezeknél a kölcsönöknél semmilyen állami támogatás nem igényelhető, az állományon belül igen magas a deviza alapú hitelek aránya: a jegybank adatai szerint a szeptember végi 320 milliárdos állományból 50 milliárd forintnak megfelelőt euróban, valamivel több mint 200 milliárdnyit pedig egyéb devizában – gyakorlatilag csak svájci frankban – tartottak nyilván. A lakástámogatási rendszer sajátosságaiból fakadóan elég széles az a kör is, amely finanszírozási gondjait csak piaci alapon tudja megoldani. (Így például a lakásfelújítási munkálatok egy részéhez még mindig nem igényelhető támogatás, illetve az állam nem járul hozzá a nem lakóingatlanok – nyaraló, garázs – vásárlásához sem.) Az egyéb fogyasztási hitelekhez képest e konstrukcióknál a felajánlott ingatlanfedezet leegyszerűsíti a hitelbírálatot, és azon belül is az adós jövedelmi helyzetével kapcsolatos vizsgálatokat, ráadásul a fedezet nélküli hitelekhez képest jóval nagyobb kölcsönösszeg is elérhető. Hátrányt jelent ugyanakkor, hogy a fedezetként felajánlott ingatlan a végtörlesztés időpontjáig nem értékesíthető, és viszonylag nagy, a lakáshiteleknél megszokott adminisztrációs költségekkel – hitelbírálati díj, ingatlan-értékbecslés díja, közjegyzői díj – is számolni kell. Az átfutási idő több hetet is igénybe vesz, legalábbis a hitelintézetek konstrukciói esetében.