Vándorolnak a betétekből a megtakarítások
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az elmúlt egy év alatt összesen 450 bázisponttal csökkent a jegybanki alapkamat Magyarországon: a jelenlegi, hatszázalékos irányadó ráta pedig egyáltalán nem kedvez a pénzüket banki lekötött betétben tartó megtakarítóknak. A jelenlegi körülmények között a pénzét lekötött betétben tartó lakossági ügyfél csak szerencsés esetben számíthat hat százalékot elérő éves kamatra, ami igen kiábrándítónak tűnik az egy évvel korábban jellemző két számjegyű éves hozamokhoz képest.
A csökkenő kamatkörnyezet ugyanakkor ismét vonzóbbá teszi a befektetési alapokat: a statisztikák tanúsága szerint újra megindult a megtakarítások áramlása a bankbetétekből az alapok felé.
A csökkenő kamatkörnyezeten kívül az alapok népszerűségét más tényezők is magyarázzák. Az egyik, a lakossági befektetők szempontjából igen fontos körülmény, hogy a banki lekötött betétek kamatozása sávos, tehát a hat százalékot közelítő éves kamat eléréséhez legalább öt-tíz millió forintos megtakarítás elhelyezésére van szükség. Ennek megfelelően a betétesek többsége az inflációnál alig valamivel nagyobb, 4-5 százalékos éves kamatra számíthat, s ez nem jelent túl vonzó alternatívát. Ezzel szemben a befektetési alapokban elhelyezett pénz mennyisége nem áll összefüggésben a hozammal.
A befektetési alapok pozícióit erősíti az is, hogy az elmúlt egy évben nagyon jó hozamokat produkáltak: a múltbeli eredmények pedig csábítóan hatnak a szabad pénzeszközöket birtokló ügyfelekre. A korábban évi hat százalék alá olvadó lekötött betétek kamataival szemben például a kötvényalapok jó tíz százalék körüli, a pénzpiaciak pedig hat százalék feletti éves hozamot produkáltak a nyáron. Ezek azok az alaptípusok, amelyek relatív biztonságosságuk miatt a legnagyobb eséllyel számíthatnak a bankbetétekből átvándorló pénzekre. Rendszeresen a piaci átlag felett növekedtek az idén az ingatlanalapok, 8–12 százalékos éves hozamot adtak.
Az alapok vonzerejét tovább növeli, hogy több hitelintézet befektetési alapokkal kevert betéti konstrukciókkal jelent meg a közelmúltban: ezek lényege, hogy az ügyfél pénzének egyik felét lekötött betétbe, másik felét pedig valamilyen befektetési alapba helyezik el, így az elérhető – és ígérhető – hozam jóval magasabb. Az új típusú termékek pedig – azon túl, hogy igen csábító hozamígéreteket tesznek lehetővé – ráirányítják a megtakarítók figyelmét a befektetési alapokra is.
