A többség megbízhatóan fizet
A jóváhagyott igénylések, azaz a ténylegesen átadott kártyák száma 48 300, ezek révén a vállalkozások 212 milliárd forint hitelkerethez jutottak. EbbÕl jelenleg 120 milliárd az élÕ hitelkeret, és – 60 százalékos átlagos kihasználtsággal számolva – 72 milliárd forintot folyamatosan használnak is a Széchenyi-kártyás vállalkozások.
Némi árnyék is vetül a sikertörténetre. Mint minden pénzügyi terméknél, itt is elÕfordulnak olyan rosszhiszemÛ ügyfelek, esetenként csoportok, akik megpróbálnak visszaélni a lehetÕségekkel. A Ka-vosz Rt. 2005 elején – tehát több mint egy éve – jelezte az ORFK gazdaságvédelmi fÕosztályának, hogy (elsÕsorban a fÕvárosra jellemzÕen) csalók tÛntek fel a Széchenyi-kártya-konstrukcióban, szaporodnak a hitelezési visszaélések. Egyúttal kérték a rendÕrség javaslatait a termékfeltételek, illetve az eljárási rend módosítására is a csalárd ügyfelek kiszÛrése érdekében. Ezt követÕen a rendÕrséggel együttmÛködve minden lehetséges eszközzel közremÛködtek az érintett ügyek felderítésében. A hitelkeret öt-, majd tízmilliósra emelésénél és a jelenlegi 25 millió forintra emelés során is minden olyan szigorítást beépítettek és beépítenek a rendszerbe, amely nehezíti, illetve megakadályozza a viszszaéléseket.
A cégek „felvásárlásával” elkövetett csalásokat úgy tették lehetetlenné, hogy kizárták a fél éven belül tulajdonosváltozást mutató cégeket. A mérleghamisításokat az adatok több független forrás ellenÕrzésével szÛrik ki, az APEH-hel kialakult kiváló munkakapcsolat pedig lehetÕvé teszi, hogy az adóigazolások eredetiségének vizsgálatával tovább szÛküljenek a visszaélési lehetÕségek. A bankok egyébként azokban az esetekben, ahol a csalás gyanúja felmerül, hivatalból feljelentést tesznek. Mindezek eredményeképpen mostanra jelentÕsen visszaesett az intézményes csalások száma.
Attól függetlenül, hogy számítani lehetett rá, szomorú, hogy egy-két ilyen eset az egész konstrukciót kedvezÕtlen színben tünteti fel, és veszélyezteti a kkv-szektor hitelességét, hitelképességét és forráshoz jutását – értékelték a jelenséget a Ka-vosz Rt.-nél. Szerintük a Széchenyi-kártya kapcsán a csalások helyett sokkal inkább azt érdemes kiemelni, hogy a konstrukcióban ez idáig több mint 48 ezer becsületesen dolgozó kisvállalkozó kapott komoly lehetÕséget a fejlÕdésre, a versenyképesség javítására, és döntÕ többségük a tartozásait pontosan kiegyenlíti.
A hitel visszafizetésére képtelen – csekély számú – kisvállalkozás általában a megváltozott piaci helyzetük, az éles versenyben elvesztett vevÕk vagy más, elÕre nem látható gazdasági esemény miatt válnak átmenetileg fizetésképtelenné. De az ügyek – ha együttmÛködÕ a vállalkozás – minden esetben mindenki számára megnyugtató megoldással zárulnak. Ahol mégsem sikerül megállapodásra jutni, ott jó eszköznek bizonyul a korábban nagy port kavart „nyilvánosságra hozatal” gyakorlatának folytatása: annak érdekében, hogy a fizetésképtelenség ne gyÛrÛzhessen tovább, tájékoztatják a vállalkozás tágabb környezetét a kialakult helyzetrÕl. A pontosan teljesítÕket pedig a kisvállalkozások presztízsének növelése érdekében a Hiteles vállalkozó minÕsítés és oklevél kiadásával erÕsítik. (BJA)
A Széchenyi-kártya eddigi története során alig 900 ügyletnél került sor a hiteltartozás nem fizetése miatt a Hitelgarancia Rt. készfizetÕ kezességének beváltására (ez az ügyek 1,8 százaléka). A beváltott összeg 2,6 milliárd forint volt. A nem fizetÕk leginkább Budapesten koncentrálódnak.
