Átmeneti enyhülést ad az OPEC

Csak némi enyhülést hozott az OPEC tegnapi rendkívüli, 139. ülése, amely a kitermelési ütem változatlanul hagyásáról döntött. A kőolaj-kitermelés amúgy is 26 éves csúcson van, napi 28 millió hordó olajat pumpálnak felszínre a szervezet 11 országában. Ráadásul elemzők a második negyedévre 1,9 millió hordós szezonális kőolajkereslet-csökkenést prognosztizálnak, tehát az első negyedév átlagos, 85,5 millió hordós globális kereslete 83,6 millióra mérséklődik. (A nem OPEC-országok átlagos olajtermelése a szervezet elemzői szerint az idei év első negyedében napi 50,8 millió hordóra tehető.)

A kőolaj ára az ülést követően 66 dollár közelébe ereszkedett. Ezt megelőzően megközelítette történelmi csúcsát, hordója (1 hordó = 159 liter) 68,42 dollár volt a New York-i árutőzsde szingapúri Access-jegyzésben. (A kőolaj árának csúcsa 70,85 dollár volt hordónként tavaly augusztus 30-án, a Katrina hurrikán Mexikói-öbölben végzett pusztítása utáni napon.)

A fekete arany árát most leginkább spekulációs tényezők, mint például a geopolitikai kockázatok alakítják, semmint a fundamentumok, a gazdasági kereslet. A nem fundamentális tényezők között van a szezonális keresletnövekedés, vagyis a téli fogyasztás emelkedése, az iráni helyzet, illetve Nigéria bizonytalan kitermelése.

Komoly kockázati tényező Irán, amely az OPEC második legnagyobb kitermelője napi 3,9 millió hordós felhozatallal. Az országot azzal vádolják, hogy felújított atomprogramja segítségével nukleáris fegyverhez szeretne jutni, ezt azonban Teherán cáfolja. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség csütörtöki rendkívüli ülésén úgy dönthet, hogy a világ negyedik, az OPEC második legnagyobb olajtermelő országnak ügyét, illetve a vitatott atomprogram kérdését az ENSZ BT elé terjeszti. Politikai elemzők szerint ez arra késztetheti Teheránt, hogy a nyersolajat politikai fegyverként vesse be: mérsékelheti vagy akár szüneteltetheti kőolajexportját – mint erre iráni politikai tényezők már utaltak is. Az esetleges szankciók csökkenthetik az iráni olajmezőkbe való külföldi beruházásokat, s ez kihat az ország kitermelési kapacitására. Az OPEC-ülés után Irán olajipari minisztere bejelentette, hogy az országa nukleáris programja körül kialakult vita kapcsán nem kívánják berekeszteni olajexportjukat.

A Merrill Lynch egyik londoni elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a kőolaj iránti kereslet folyamatos növekedésére lehet számítani az év egészét tekintve, hiszen egy felmerülő „olajsokk” esetében kevés mozgástere van a piacnak a kieső olaj pótlására. A piac aggódik: ha elveszítjük Iránt, igazán nagy gondban leszünk – mondta a Bloombergnek Francisco Blanch.

Az iráni helyzettel kapcsolatban Fati Satvan, Líbia energiaügyi minisztere az OPEC-ülés előtt kijelentette: mindenki azért aggódik, mert történhet valami, ezért szeretnék kőolajellátásunkat biztosítani.

Szintén bizonytalansági tényező Nigéria. Az afrikai országban hétfőn a lázadók elengedték a fogva tartott négy olajipari munkást, és ezzel lezárult a világ nyolcadik legnagyobb olajtermelő országának 19 napja tartó túszválsága. A lázadók azonban azzal fenyegetőznek, hogy további támadásokat intéznek az olajipari berendezések ellen, mivel céljuk, hogy a kivitel 30 százalékkal csökkenjen februárban. Az eddigi atrocitások a kitermelést 9 százalékkal (napi 221 ezer hordóval) vetették vissza.

A fundamentumok jelenleg másodrendű jelentőségűek a kőolaj világpiaci árának alakulásában. Viszonylag könnyen meg lehet becsülni a kőolajkereslet növekedését, figyelembe véve a legnagyobb fogyasztó, az Egyesült Államok, valamint az egyre inkább energiaéhes Kína és India olajfelvételét.

A párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség szerint a világ második legnagyobb olajfogyasztója, Kína az idén átlagosan napi hétmillió hordó kőolajat használ majd fel, ez 5,9 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest. Az ázsiai óriás tavalyi olajfogyasztás-növekedése 2,9 százalékos volt 2004-hez viszonyítva.

Az OPEC soros elnöke, Emund M. Daukoru nigériai olajipari miniszter az ülés után bejelentette, hogy legközelebbi miniszteri találkozójukon, márciusban sem várható döntés a termelés csökkentéséről.

Kissé árnyaltabban fogalmazott az ülés előtt Abdullah bin Hamad el-Attijah, Katar olajminisztere, aki szerint az OPEC talán márciusban csökkenti a kitermelést, ha az olaj világpiaci ára 50 dollárra csökken. Egyben hangsúlyozta azt is: megítélése szerint nem a kínálat elégtelensége felelős az árakért. Ezt alátámasztja azon OPEC-adat is, amely szerint tavaly novemberben az olajtartalék 2678 millió hordó volt. Ugyanezen szakemberek felhívták a figyelmet: a fent említett bizonytalansági tényezők növekvő kockázatot jelentenek a kőolaj árfolyamának alakulásában.