Drágultak az energiarészvények

Négy és fél éves csúcsra szöktek tegnap a főbb tőzsdeindexek Európában az orosz–ukrán földgázvita áttételes hatásaként. Az olaj újbóli menetelése tegnap magasba repítette az olajcégeket, Londonban a BP és a Shell tudott látványos teljesítményt felmutatni, a Londoni Értéktőzsdén a BP 1,2, a Shell 1,4 százalékkal drágult. Az osztrák OMV-nek sem kellett szégyenkeznie, az osztrák olajcég árfolyama közel került történelmi csúcsához.

A Mol papírja a BÉT-en 3 százalékot nőtt, ezzel a legjobban teljesítő hazai papír lett. Elemzők szerint a hónapok óta gyengélkedő magyar olajpapír befektetői számára az orosz–ukrán konfliktus bizonytalanságot jelent, és a rövid távú jó hangulat ellenére az orosz lépés középtávon kedvezőtlen hatást gyakorolhat az olajpapír árfolyamára. A gázvita miatt emelkedett Londonban a földgáz ára is: februári szállításra 6,5 százalékkal, 8,75 pennyre nőtt. A brent hordója, szintén februári lejáratra, 22 centtel, 59,20 dollárra drágult, az amerikai WTI ugyancsak februárra a Nymexen 26 centtel, 61,30 dollárra erősödött hordónként. Szakértők szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy hosszú távú hatása lenne az orosz–ukrán vitának a gázpiacon. A Merrill Lynch egy kedden közreadott elemzésében felhívta a figyelmet, hogy a meglévő gáztartalékok jelentősen hozzájárulnak az ellátás rugalmasságához. A tanulmány szerint a válságnak vagy eszkalálódnia kell, vagy februárig elhúzódnia ahhoz, hogy reális kockázati alapja legyen az ellátás csökkenésére az európai végfelhasználóknál. A gázvita hatása mára megfordult – véli Zékány András, az ING Bank elemzője. A Gazpromnak igazán komoly piaca Európa, amelyet lassan elveszíthet, ha megbízhatatlan partnernek bizonyul – véli az ING elemzője. Az energiarészvények drágulása inkább az olajár miatt következett be – szögezi le, hozzátéve: a gáz- és az olajdrágulás viszonylag független egymástól, rövid távon más a dinamikájuk.