Új hajtóerÕt jelent a kkv-knak a második NFT
Több támogatást és jobb ügyintézést várnak a hazai európai uniós pályázati rendszertÕl a kis- és középvállalkozások 2007-tÕl, amikortól évente háromszor anynyi közösségi forrás lesz elérhetÕ, mint jelenleg. Miként lehetne még inkább kkv- és pályázóbarát a rendszer? Erre a kérdésünkre kamarai, banki és tanácsadó szakember egybehangzóan azt válaszolta: ha új hajtóerÕt biztosít a vállalkozásoknak.
Az elsÕ Nemzeti fejlesztési terv (I. NFT) gazdasági versenyképesség operatív programja (gvop) jelentÕs részben a kkv-k érdeklÕdésének köszönheti a sikereit, megérdemlik tehát ezek a fokozott odafigyelést – mondta Kompaktor Emília, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közgazdasági igazgatója. A gvop-hoz érkezett be eddig a pályázatok 59 százaléka, ezek zömét a kis- és középvállalkozások adták be. Ennél az operatív programnál található a rendszer slágerpályázata is, amely szintén a kkv-knak tulajdonítható.
A kamarai tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a kis- és középvállalkozások technológiai korszerÛsítését célzó slágerpályázatnál a kiírás készítÕi nem vették reálisan számba az igényeket, a 2004–2006 között rendelkezésre álló forrás kevésnek bizonyult, a felhívást többször is fel kellett függeszteni, miközben más pályázatok kereteit máig nem sikerült kihasználni. Ráadásul a kkv-k szabályozási, pályázati, pénzügyi és más fontos (például tervezési, területfejlesztési) információkhoz való hozzájutása a mai napig nem tekinthetÕ professzionálisan megoldottnak, különösen a szervezettséget és az integráltságot illetÕen – hangsúlyozta a közgazdasági igazgató.
Az EU-források optimális kihasználása, a pénzügyi keretek életképes programokkal való feltöltése kifejezetten feltételezi és igényli a gazdasági kamarák szabályozott, intézményes részvételét a vállalkozásfejlesztés intézményrendszerében. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara folyamatosan figyelemmel kíséri az uniós támogatási rendszer mÛködésének tapasztalatait, javaslatait rendszeresen továbbítja az irányító hatóságoknak, és nagyra értékeli a gvop-nál hozott pályázóbarát intézkedéseket – közölte Kompaktor Emília, hozzátéve: az új pályázati idÕszakra való felkészülésnél az eddig észlelt hibák elkerülése érdekében fontosnak tartja a támogatási/pályázati rendszerek áttekinthetÕ szabályozását, a támogatási jogcímek és források összehangolását (a forrásokat néhány, az uniós felzárkózás szempontjából kiemelt területre célszerÛ koncentrálni). A vállalkozói szféra közérthetÕ és vállalkozóbarát rendelkezéseket, elÕírásokat igényel – mondta –, így például a létszám-megtakarítással járó, korszerÛsítést, technológiafejlesztést eredményezÕ fejlesztési projektek esetében a foglalkoztatottság csökkenését nem lenne szabad kizáró feltételnek tekinteni.
A pályázati kiírásokban a számviteli és az adótörvényeknek megfelelÕ, a hitelkonstrukcióknál pedig a banki gyakorlatra épülÕ elÕírásokat következetesen kellene alkalmazni. Ugyancsak fontos, hogy a bírálati szempon-tok objektíven mérhetÕ, szakmai tartalomra épüljenek – hívta fel a figyelmet. Mindezek megvalósításában sokat segíthetne egy olyan – vállalkozás közeli – egységes integrált információs-tanácsadó országos hálózat, amely biztosítja, hogy a kkv-k életpályájuk adott szakaszának megfelelÕen, integráltan kapjanak szakmai, pénzügyi, pályázati, piaci információkat üzleti és fejlesztési elgondolásaik megalapozásához és megvalósításához.
Az ügyfelek gyakran panaszkodnak arra, hogy a pályázati kiírások és a beadási határidÕk nem igazodnak a gazdaság ritmusához, rendkívül eseti jellegÛ és szinte kiszámíthatatlan, hogy mikor mire lehet pályázni – foglalta össze a pályázati negatívumokat Bodáné Cser Erzsébet, az IC Bank értékesítési igazgatója. További problémának tartja az önrész biztosítását: ezt a kis- és középvállalkozások gyakran csak úgy tudják elÕteremteni, hogy mÛködÕ vállalkozásuk finanszírozásából vonnak el a pénzt. Az alatt a hosszú idÕ alatt, amíg a pályázat elbírálása lezajlik, és a nyertes megkapja az elÕleget, gyakorlatilag a kivont önrész, az elÕfinanszírozás vagy a szükséges fedezet és az azzal járó költségek veszélybe sodorhatják a vállalkozás mÛködését.
A pénzintézetek természetesen segíthetnek a problémák megoldásában, ám nem tudják ellensúlyozni a pályázati rendszer hibáit. A bankgarancia kiadása alkalmából ugyanis megvizsgálják az érintett vállalkozást, és meggyÕzÕdnek arról, hogy életképes-e a pályázat tárgyát képezÕ projekt támogatás nélkül. Az IC Bank csakis úgy ad ki bankgaranciát – mondta az értékesítési igazgató –, hogy egy-idejÛleg arról is nyilatkozik: amennyiben ügyfele nem kapja meg a támogatást, akkor vállalja a fejlesztés finanszírozását, mert a vállalkozás szempontjából szükségesnek és kivitelezhetÕnek tartják a beruházást. Ugyanakkor a pályázóknak is az eddigieknél alaposabban kell átgondolniuk, hogy akkor is akarják-e a beruházást, ha nem kapják meg a támogatást. A támogatás ugyanis csak hab a tortán; a tudatos vállalkozás- és gazdaságfejlesztés ennél elÕrelátóbb.
A vállalkozók esetében a pályázóbarát intézkedésként bevezetett 25 százalékos elÕleg felvételének csak akkor van értelme, ha a projekt nem eszközbeszerzésre, hanem többlépcsÕs beruházásra vonatkozik, vagy ha valóban sikerülne 3-4 hónapra lecsökkenteni a beadástól a kifizetésig az ügyintézést – vélekedett EssÕsy Zsombor, a Magyar PályázatkészítÕ Iroda ügyvezetÕ igazgatója. Szerinte ugyanez vonatkozik a bankgaranciára is: például egy 40 millió forintos beruházásnál, amelybÕl 20 millió a támogatás, plusz 24 millió forintot kell felmutatni bankgaranciaként vagy jelzálogként. Vagyis többe kerülhet a leves, mint a hús. Sajnálatos módon a könnyítések eddig nem mindig bizonyultak telitalálatnak. A II. NFT viszont jó alkalmat kínál az egész rendszer alapos, piac- és gazdaságcentrikus átgondolására – hangsúlyozta –, s ez azt eredményezheti, hogy 2007-tÕl nem érik meglepetések sem a pályázókat, sem a kiírókat, lesz elég projekt, amelyik eséllyel pályázhat európai uniós támogatásra.
