Nem kopott meg a vonzerő
Az elmúlt esztendő az ingatlanalapok éve volt, hiszen a legtöbb nettó tőke (244 milliárd forint) ezen alaptípusba áramlott, s úgy tűnik, az idei esztendő is jól indul számukra. A piac legnagyobb szereplői 4–7 százalékos vagyonbővülést tudtak elkönyvelni, ám a kisebb alapok között voltak, amelyeknél ez a 9 százalékot is meghaladta. Ennek köszönhetően pedig immáron mintegy 380 milliárd forint található ebben az alaptípusban. Az ingatlanalapok vonzereje tehát láthatólag nem kopott meg: a befektetők vélekedése szerint az ingatlanhányad miatt ezen konstrukciók még mindig kiegyensúlyozottabb teljesítményt mutathatnak fel a kötvényalapoknál, jóllehet ez a hányad változatlanul 40 százalék körüli szinten van. Kérdés azonban, hogy az állampapírhozamok alakulása – amely a kötvényalapok teljesítményében érezhető – miként érinti az ingatlanalapokat, hiszen a portfólió nagyobb hányadát ez a szegmens adja. A visszamenőleges hozamok mindenesetre az ingatlanalapok javára szólnak: az elmúlt három hónapban – nominálisan – 1,1–2 százalék közötti hozamokat értek el a konstrukciók, míg rövid kötvényalapokkal egy százalék körüli teljesítményt lehetett realizálni, a hosszú kötvényalapokkal pedig ennél is alacsonyabbat.
Érdekes megfigyelni, hogy a hazai piacon fellelhető ingatlanalapok közül a vagyon immáron közel 23 százaléka ingatlanalapok alapja típusú konstrukciókban található (ez az arány 2005 elején még csak 9 százalék volt). Ez pedig sok esetben az ingatlanalapok vagyonának duplikációjához vezethet, hiszen egy ilyen típusú instrumentumba érkező pénzmennyiség – ha azt utána egy hazai ingatlanalapba fektetik be – kétszer számítódik az összvagyonban.
Egy évvel korábban még csak négy alapok alapja típusú befektetési lehetőség közül lehetett itthon választani, jelenleg azonban már hét található a piacon, ám meglehetősen szerény kínálatból szemezgethetnek: a legnagyobb ingatlanalapok közé csupán az Erste, az OTP, az Európa és a Raiffeisen ingatlanalapok sorolhatók. Az év első hónapjában ráadásul újabb ingatlan alapok alapja konstrukció született: az [origo] klikk Nyíltvégű Ingatlan Alapok Alapját a hónap végén vették nyilvántartásba, s ezt az Erste Befektetési Alapkezelő kezeli.
Érdemes figyelni az európai ingatlanalapok alapjai konstrukciókra is, amelyekből kettő lelhető fel a hazai kínálatban. Az elmúlt esztendő 510 százalékos vagyonbővülést hozott számukra, miközben a hozamuk 7,80 százalék volt (a hazai ingatlanalapoké 11,12 százalék.)
A pénzpiaci és a kötvényalapok ugyanakkor továbbra sem vonzzák a befektetőket, a legnagyobb konstrukciók többsége a vagyon csekély lemorzsolódását volt kénytelen elkönyvelni az év első hónapjában, s úgy tűnik, hogy a pénzpiaci alapok dominanciája továbbra is fennmarad. Az elmúlt év végén első alkalommal volt a pénzpiaci alapok vagyona nagyobb a kötvényalapokénál, amelynek a hátterében az utolsó negyedévben beindult tőkekivonás áll. Az átrendeződés első kiváltó oka azonban a 2003-as forintválság volt: míg a pénzpiaci alapok ezt követően gyorsabban álltak talpra, addig a kötvényalapok esetében jóval nagyobb volt a visszaesés, és kezdeti lassúbb növekedésük után mára a gyors bővülések és viszszaesések váltják egymást.
A hazai részvénypiac januári emelkedése jót tett a részvényalapoknak is, jóllehet komoly vagyongyarapodásról nem beszélhetünk. Az elmúlt háromhavi hozamok ugyanakkor még alatta maradnak a nemzetközi konstrukciókénak: míg a hazai alapoknál – nominálisan – 3,5–6 százalék között alakultak a teljesítmények, addig a devizarészvény-alapoknál 7–9 százalék között mozogtak. (FB)
